Megfejtették a kísértet-galaxisok titkát

A csillagászok sokáig nem értették, hogy a Tejút környezetében felfedezett rendkívül halvány galaxisok miért rendelkeznek annyira kevés csillaggal. Korábban több elmélet is igyekezett magyarázatot adni a csillagok hiányára. Ezek a csillagokban szegény halmazok elvileg a világegyetem legkisebb, legidõsebb és legérintetlenebb galaxisai, amiket az elmúlt évtized során fedeztek fel automatizált számítógépes technikákkal.

A gépesített módszer a Sloan Digital Sky Survey felvételeit fésülte át, a csillagászoknak azonban szükségük volt a Hubble Ûrtávcsõre is, hogy megfejtsék a kísértet-galaxisok titkát. A Hubble hat ilyen galaxist vizsgált meg, melybõl három elemzése már befejezõdött, és az adatokból megállapítást nyert, hogy a csillagok születési ideje megegyezik.

Mindhárom galaxisnál több mint 13 milliárd évvel ezelõtt, az õsrobbanást követõ elsõ évmilliárdban kezdõdött a csillagképzõdés, majd hirtelen megszakadt a folyamat. A galaxismaradványok egy átmeneti fázis bizonyítékai, ami a korai univerzumban leállította a csillagok kialakulását a kis galaxisokban.

A felfedezés segít megmagyarázni az úgynevezett "hiányzó kísérõ galaxisok problémát", melyben csupán pár tucat törpegalaxist észleltek a Tejút körül, miközben a számítógépes szimulációk szerint ma is több ezernek kellene léteznie.