2024.04.25. - Márk

Csillagkeltetõt kapott lencsevégre a Hubble ûrteleszkóp

Újszülött csillagoktól hemzsegõ csillagködöt kapott lencsevégre a Hubble ûrteleszkóp.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A felvételeken rózsaszínû és sárga, javarészt hidrogénbõl álló csillagközi köd látható, amelyet a szívében lévõ újszülött csillag által kibocsátott brutális ibolyántúli sugárzás hevít.

Az NGC 2467 katalógusjelû köd a bolygónktól 13 ezer fényévnyire található Puppis (Hajófara) csillagképben található. Az égbolt Déli félgömbjén található csillagkép a hajdani Argo Navis (Argonauták hajója) csillagkép felosztása után kapta nevét. Az Argo Navis többi része a Hajógerinc-csillagkép (Carina), a Vitorla-csillagkép (Vela) és a Tájoló-csillagkép (Pyxis)).

A csillagok óriási por- és gázfelhõkben születnek meg, ahol gravitációs összehúzódások hatására a felhõ belsejében megnõ a nyomás és a hõmérséklet. Ha a nyomás és hõmérséklet elegendõen megemelkedik, beindul a magfúzió és kialakul az "elsõ mag". Egy Nap-tömegû csillag körülbelül százezer év alatt alakul ki. A Hubble felvételén látszó fénylõ kék pontok a forró fiatal csillagokat jelentik.

Az asztronómusok szerint a csillagködben a sugárzás túlnyomó része egyetlen hatalmas, fénylõen forró csillagtól származik, amely a felvétel központja felett valamivel helyezkedik el. Erõs sugárzása megtisztította a csillag környezetét. A csillagköd szélein lévõ sûrûbb régiókban már a csillagok következõ nemzedéke van alakulófélben.

Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Ûrügynökség (ESA) által 1990 áprilisában felbocsátott Hubble ûrteleszkóp az elmúlt két évtized alatt harmincezernél több égi célpontot vizsgált, és félmillió felvételt készített.