London - A Naprendszer talán legnagyobb aszteroida-becsapódástól származó krátere található a Marson amerikai tudósok szerint.
A Nature címû brit természettudományi folyóiratban közölt tanulmányuk több évtizedes talányra, a vörös bolygóval foglalkozó kutatások egyik legnagyobb kérdésére kínál megfejtést.
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Amióta az 1970-es években a Voyager ûrszondák sugározta képeket megpillantották, azóta okoz fejtörést a Mars kutatóinak, hogy miért olyan különbözõ az égitest két féltekéjének domborzata. Az északi félteke viszonylag lapos, síkságok alkotják, míg a déli félteke felszíne egyenetlen, hegyekkel borított, és hat-nyolc kilométerrel magasabban fekszik, mint az északié. A feltevések egy része valamilyen aszteroida becsapódásának tulajdonította a jelenséget, mások szerint egykor óceán hullámzott a mai Borealis-medence helyén.
A Nature-ben közölt legújabb tanulmány szerint a Mars négymilliárd évvel ezelõtt 45 fokos szögben összeütközött egy mintegy kétezer kilométer átmérõjû - a Plutónál nagyobb - kisbolygóval.
Csak két nagyobb ütközés szerepel a tudományos elméletekben. Az egyik sokat vitatott feltevés szerint a Naphoz legközelebbi pályán keringõ Merkúr volt részese ilyen "karambolnak". Széles körben elterjedt elmélet viszont, hogy a Holdat egy csaknem Mars méretû tárgy szakította ki a Földbõl a Naprendszer kialakulásának korai szakaszában. Azonban mindkét ütközés olyan nagy erejû volt, hogy nem hagytak hátra látható nyomot.
A Borealis-medence területe akkora, mint Európáé, Ázsiáé és Ausztráliáé együttvéve. A Borealis-medencét nem számítva a 2400 kilométerszer 1800 kilométeres marsi Hellas-medencét és a Hold 2100-szor 1500 kilométeres Déli-Sark-Aitken medencéjét tartják számon a legnagyobb felismerhetõ becsapódásnyomként a Naprendszerben.