Cukrot találtak egy Naphoz hasonló csillag körül

Glikolaldehid, a legegyszerûbb cukorféleség molekuláit fedezték fel egy a Naphoz hasonlító fiatal csillag körül dán asztrofizikusok. A kutatók a chilei Atacama-sivatagban 5000 méteres magasságban mûködõ rádiótávcsõ-rendszerrel, az ALMA-val (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) végezték megfigyeléseiket. Az 54 darab 12 méteres és 12 hétméteres átmérõjû, mozgatható antennákból álló rendszer a milliméter, illetve szubmilliméter hullámhosszúságú sugárzást érzékeli.

A csillag, az IRAS 16293-2422 katalógusjelû nap 400 fényévnyire, a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben található. "A születõ csillagot körülvevõ por- és gázkorongban találtunk glikolaldehidet, ez a cukrok legegyszerûbb alakja, és nem sokban különbözik attól, amivel a kávénkat édesítjük. Szénbõl, oxigénbõl és hidrogénbõl álló nyolcatomos molekula, amely más molekulákkal kölcsönhatásba lépve bonyolultabb cukrokat, glukózt és ribózt hoz létre. A ribóz a nukleinsavaknak, így a DNS-nek és az RNS-nek is fontos építõeleme" - hangsúlyozta Jes Jorgensen, a tanulmány vezetõ szerzõje, a koppenhágai Niels Bohr Intézet kutatója.

Korábban már észlelték a glikolaldehid-molekulákat a csillagközi térben, ám ez az elsõ, amikor egy Naphoz hasonlító csillag környékén fedezték fel. A molekulák körülbelül akkora messzeségben vannak a csillagtól, mint a Nap és az Uránusz közötti távolság.

A nagy kérdés, hogy mennyire összetetté válnak ezek a molekulák, mielõtt beépülnének a csillagot körülvevõ gáz- és porkorongból képzõdõ bolygóba. Ez sok mindent elárulhat az élet keletkezésérõl. Mivel az IRAS 16293-2422 katalógusjelû csillag viszonylag közel van a Földhöz, a tudósok nyomon követhetik, hogyan változik a fiatal csillagot körülvevõ gáz- és porkorong molekuláris összetétele. A nagyteljesítményû berendezések, így az ALMA rádiótávcsõ-rendszer lehetõvé teszik azt is, hogy megfigyeljék, milyen kölcsönhatásba lépnek ezek a molekulák az új bolygók képzõdése során.