Tolonganak az amerikai múzeumok a kiselejtezett ûrsiklókért

Alig tért vissza utolsó küldetésérõl az Atlantis ûrsikló, az amerikai múzeumok között máris ádáz verseny kezdõdött azért, hogy elnyerjék a három kiselejtezésre ítélt ürrepülõgép elhelyezésével járó megtiszteltetést és anyagi forrásokat. "Semmi kétség: kemény a küzdelem" - közölte Bill Moore, a floridai Kennedy Ûrközpont fogadócentrumának igazgatója. A központ egyike annak a 21 pályázó intézménynek, amely szívesen vállalkozna arra, hogy kiállítsa és megõrizze az utókornak az Atlantist, a Discoveryt vagy az Endeavourt.

Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) bejelentette, hogy átadja a történelemnek ezeket az ûrsiklókat, körülbelül egy évvel az Endeavour utolsó, novemberi útja után, hacsak nem kell meghosszabbítani az ûrrepülõgépek küldetését.

"Hiába mondják a NASA-ban vagy az ûriparban, hogy az ûrsiklóprogramot megtoldhatják, ha a jelenlegi hivatalos diskurzus szerint az ûrsiklókat az év végéig nyugdíjazni fogják" - mondta Valerie Neal, a washingtoni Nemzeti Légi- és Ûrmúzeum kurátora.

A Discoveryt, a legöregebb ûrsiklót, amely 39 küldetést teljesített a világûrben, már odaígérték ennek a múzeumnak, de az Atlantisról és az Endeavourrõl még nincs döntés - jelezte John Yembrick, a NASA szóvivõje. "A mintegy húsz ajánlatnak körülbelül a fele fajsúlyos" - állította Valerie Neal.

Az ohiói légvédelmi fegyverek múzeuma is benne van a "lutriban", hangosan és hevesen követeli magának az Atlantist. Tizennyolc asztronauta levélben kérte a NASA-tól, hogy az ûrsikló ezt a múzeumot választhassa végsõ otthonának, mert az intézmény "döntõ szerepet játszott az ûrsiklóprogram kitalálásában, fejlesztésében és finanszírozásában" - hangsúlyozták az ûrhajósok.

A New York-i légi múzeum, az "Intrepid" is harcba szállt, akárcsak a NASA két látogatóközpontja, a texasi Johnson ûrközpont és a floridai Kennedy Ûrközpont, amelynek jó esélye van az Atlantis megszerzésére az amerikai média szerint.

A chicagói Adler planetárium és a seattle-i ûrmúzeum is ábrándozik egy ûrsiklóról, dacára annak, hogy a "belépõjegy" nem kevesebb mint 28,8 millió dollárba kerül. "Ez nem az ûrrepülõgép ára, az, mondhatni, ingyen van, hanem a csomagolás és a szállítás költsége" - mondta tréfásan Valerie Neal. A NASA az ûrsikló átadási árát 42 millió dollárról szorította le 30 millió dollár alá. Ebben az összegben benne van a mérgezõ fûtõanyag minden nyomát eltüntetõ, 20 milliós takarítási költség, továbbá az a 8-9 millió dollár, amennyiért felrakják a monstrumot egy Boeing 747-es hátára és elfuvarozzák.

A versengésbõl pénzügyi okok miatt kimaradt chicagói természettudományi múzeum azonban úgy kalkulált, hogy az elhelyezéssel járó tényleges kiadások 80 millió dollárral terhelik meg egy-egy befogadó intézmény költségvetését.

Washingtonban a légi és ûrmúzeum már tudja, hogy a Discoveryt az Enterprise ûrrepülõgép helyén fogja kiállítani egy toldaléképületben, a városon kívül - közölte Neal, mivel a város központjában álló épületben nem tudnak ilyen terjedelmes gépet elhelyezni. A Discoveryért cserébe a múzeum vissza fogja adni a NASA-nak az Enterprise ûrrepülõgépet, a legrégibbet az összes közül, hogy azután egy másik múzeumnak adományozhassák.

A világûrben soha nem járt Enterprise lenne a vigaszdíj? "Dehogy, az Enterprise még mindig egy kitüntetés, mert a történelem dicsõ részének hordozója, az elsõ ûrrepülõgép, amelyet valaha építettek, amely életet adott az ûrsiklóprogramnak" - mondta a washingtoni múzeum kurátora.