2024.04.17. - Rudolf

Jurij Gagarin, a világ elsõ ûrhajósa 75 éves lenne

Budapest - Március 9-én lenne hetvenöt éves Jurij Gagarin, a világ elsõ ûrhajósa.

A Szmolenszk melletti Lusino faluban, parasztcsaládban született. Az ipari technikum után a munkásfiatalok repülõklubjában szeretett bele a repülésbe. 1957-ben elsõ osztályú minõsítéssel avatták pilótává, két évvel késõbb jelentkezett az ûrkutatási programba, s háromezer vetélytárs közül választották ki.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A szovjet hírügynökség, a TASZSZ 1961. április 12-én röpítette világgá a hírt, hogy Jurij Alekszandrovics Gagarin a Vosztok-1 típusú egyszemélyes ûrhajóval egy óra negyvennyolc perc alatt megkerülte a Földet, majd sikeresen földet ért. A legenda szerint az ûrhajózási állami bizottság a rajt napjának reggelén German Tyitovot jelölte ki ûrhajósnak, de Nyikita Hruscsov, a kommunista párt mindenható fõtitkára bekérette a jelöltek tablóját és a fotogénebb Gagarin képére bökött...

Az elsõ ûrrepülést a szovjet propaganda a kommunista rendszer felsõbbrendûségének igazolására használta. Gagarint ezredessé léptették elõ, megkapta a Szovjetunió Hõse címet és a Lenin-rendet. A két lábon járó propagandafegyver beutazta az egész világot (1961-ben Magyarországon is járt), a nyílt arcú, egyszerû, szerény fiatalember mindenhol rokonszenvet keltett. Állam- és kormányfõk fogadták, elhalmozták kitüntetésekkel, holdkrátert és ásványt neveztek el róla.

A hithû, kommunista Gagarin mindig kiállt hazája és rendszere mellett. Amikor Afrikában megkérdezték, volt-e nála valamilyen talizmán, teljes komolysággal azt válaszolta: "Igen, a szkafanderem zsebében egy igazolás, hogy szovjet állampolgár vagyok. Ez a legmegbízhatóbb talizmán." A korabeli szovjet titkolózás miatt azonban még ma is akadnak, akik kétségbe vonják, repült-e Gagarin, vagy ha igen, õ volt-e az elsõ.

Gagarin, akit minden "veszélyes" tevékenységtõl, még az autóvezetéstõl is eltiltottak, a szovjet ûrhajósok egységének parancsnoka, majd a késõbb róla elnevezett kiképzõközpont parancsnok-helyettese lett. 1968 februárjában repülõmérnöki diplomát szerzett, s ismét repülhetett vadászgépen. Március 27-én rossz idõjárási viszonyok közepette szállt fel elõször, egy tapasztalt pilóta társaságában. A géppel 12 perc után megszakadt a rádiókapcsolat, öt méter mélyen a fagyott földbe fúródott roncsait csak reggel találták meg.

Gagarin halála is a leghajmeresztõbb pletykákra adott alkalmat. Egyesek szerint depresszióba esett, inni kezdett és részegen szállt fel, mások szerint "földön kívüliek" ragadták el, rebesgették, hogy ûrkísérlet vagy közúti baleset áldozata lett, felrobbantották, lelõtték, öngyilkos lett, túlélte a balesetet, de plasztikai mûtétet hajtottak rajta végre és zárt intézetbe csukták. A hivatalos (azóta felülvizsgált, s ismét jóváhagyott) jelentés szerint a gép egy másik repülõgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került és mire ebbõl kijutott, már olyan közel volt a földhöz, hogy a becsapódást nem lehetett elkerülni.