
Bármilyen hihetetlen is ez az elmélet, megalkotói szerint választ adhat a kozmológia néhány zavarba ejtõ kérdésére. Az egyik ilyen kérdés a gravitáció természete. A tudósoknak egyelõre sehogy sem sikerült megalkotni azt az egységes elméletet, amely közös nevezõre hozza a gravitációt a másik három alapvetõ kölcsönhatással. Egy másik nagy kérdõjel a sötét energia, a rejtélyes erõ, amely miatt a világegyetem gyorsuló ütemben tágul, pedig a gravitáció miatt össze kellene zsugorodnia vagy legalábbis lassulnia kellene a bõvülésnek.
Nikodem Poplawski, az Indianai egyetem professzora szerint lehet, hogy azért nem tudjuk megválaszolni a kérdéseket, mert abból indulunk ki, hogy a nagy bumm elõtt semmi sem volt. Az õsrobbanás elmélete szerint a világegyetem 13,7 milliárd éve az õsrobbanással kezdõdött, egyetlen kis pont, egy szingularitás nõtte ki magát az általunk ismert univerzummá. Poplawski szerint fontolóra kellene venni, hogy már a nagy bumm elõtt is volt valami, és az okozta magát az õsrobbanást.
Poplawski számításai szerint egy hatalmas csillag összeomlása létrehozhat egy féregjáratot, amelynek két bejárata között olyanok lehetnek a viszonyok, mint amilyeneket az õsrobbanással hozunk kapcsolatba. Vagyis a világunk keletkezhetett egy ilyen féregjáratban is.
Egy ilyen forgatókönyv megmagyarázhatja a nyitott kérdéseket. A gravitáció eredete visszakövethetõ lenne régebbre, az öregebb univerzumba, ahol egyesíthetõ a többi kölcsönhatással, a világegyetem tágulását pedig magyarázhatja az is, hogy közeledik a féregjárat bejáratához, így nincs szükség a sötét energia feltételezésére.
Ez persze csak elméleti konstrukció, bizonyítani enyhén szólva is nehézkes és persze rögtön felmerül a kérdés: a régebbi univerzumok hogyan jöttek létre? Esetleg õsrobbanással?