2024.04.20. - Tivadar

A japán Ikaros napszéllel vitorlázik az ûrben

A japán Ikaros napszéllel vitorlázik az ûrben
A Japán Ûrkutatási Hivatal (JAXA) bejelentette, hogy sokéves munkával elkészült a világ elsõ napszélûrhajója és készen áll a május 18-ra tervezett kilövésre. Az Ikaros ûrvitorlást az Akatsuki nevû Vénusz-szondával együtt fogják felbocsátani a rendszeresített H2A japán hordozórakétával a Tanegashima ûrközpontból. Az Ikaros 1,6 m átmérõjû és 1 m magas, kör alakú szerkezet, benne telekommunikációs berendezések és akkumulátor, továbbá az összehajtott napvitorla foglal helyet, súlya összesen 5 kg. Különlegessége a napvitorla, amely az üzemanyag nélküli meghajtást biztosítja.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Maga a vitorla 14 méter fesztávolságú, négyzet alakú lepedõ, felülete 32 négyzetméter nagyságú. Fellövése után 3 héttel, amikor pályára áll, az összehajtott napvitorla kibomlik, majd befogja a napszelet és egyre gyorsulva fél év elteltével a Vénusz közelébe ér. Ezután különbözõ manõverezõ mûveletekkel tovább irányítják a Nap túloldalára, ahonnan megfi gyelési adatokat fog továbbítani a Földre. Az Ikaros fejlesztése 2 milliárd jenbe került (kb. 4 milliárd forint).

A napvitorla különlegesen vékony, mindössze 0,0075 mm vastagságú speciális szintetikus anyagból készült, úgynevezett nanohártya, amelyre egyúttal a napelemet is applikálták, ez szolgáltatja a telekommunikációs berendezésekhez szükséges elektromos energiát. Az ûrhajó meghajtását a napszél tolóereje adja.

A vitorla által befogott napszél tolóereje a japán kis egyjenes alumínium érme súlyának egytizede csupán, körülbelül 0,5 gramm, de ez is elegendõ lesz a szinte tökéletes ûrbeli vákumban mozgó ûrhajó elõrehaladásához. A legnehezebb feladat az volt, hogyan oldják meg az összehajtogatott vitorla kibontását a fellövés után. Ehhez a centrifugális erõhatást fogják felhasználni, a pályára állítás után az ûrhajót forgásba hozzák, a forgás hatására a vitorla letekeredik róla és egyenletesen szétterül.

A világ elsõ napvitorlásával nemcsak egy 100 évvel ezelõtti sci-fi ötlet valósul meg, hanem új korszak kezdõdik az ûrutazásban. Többé nem lesz szükség a nehéz és költséges üzemanyag szállítására, az ingyen rendelkezésre álló napszélrészecskékkel a kutatószondák bárhová eljuttathatók a naprendszerben és onnan visszahozhatók a Földre.

Ha az Ikaros sikerrel jár, újabb napvitorlásokat fognak felbocsátani, 2015 után a Jupiter környezetét és a Föld-közeli aszteroidákat tervezik kutatni. A jövõben a napvitorlások gyorsabbak lesznek. Az Ikaros napelemei most csak néhány száz wattot adnak, de a technika továbbfejlesztésével hamarosan 10 kilowattos teljesítmény is elérhetõ, és ezzel már mûködtethetõ lesz a következõ generációs meghajtás, az ionhajtómû.