rss
állatvédő állatmenhely adó 1% támogatás, alapítvány, egyesület, kutya, cica
  • Ûrkorszak - válogatás az utóbbi 50 év érdekességeibõl

  • Share on Tumblr

    Budapest - A félévszázados ûrkutatás történetébõl vonultat fel érdekességeket Horváth András és Szabó Attila Ûrkorszak címû könyve, amelyet a szerzõk nem csupán a szûk szakmának, hanem a téma iránt érdeklõdõ nagyközönségnek is szánnak.

    A fényképekkel gazdagon illusztrált munkát, amely az Ekren Könyvkiadó Kft. gondozásában látott napvilágot, hétfõn mutatták be a sajtónak a budapesti Közlekedési Múzeumban.

    Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!

    Szabó Attila pilóta, repülõmérnök, a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és ûrhajózási gyûjteményének vezetõje, a könyv megírásának szükségességét indokolva rámutatott, hogy amikor tárlatvezetést tart diákoknak, a fiatalokat általában meglepi, hogy ember járt a Holdon, s Farkas Bertalan személyében volt magyar ûrhajós. Ugyanígy elcsodálkoznak a fiatalok Magyarország szerepvállalásáról hallván az ûrkutatásban, arról, hogy milyen magyar gyártmányú eszközökkel végeztek-végeznek méréseket ûrhajók fedélzetén.

    Mint Szabó Attila rámutatott, az Ûrkorszak címû könyv épp azt a célt szolgálja, hogy szétoszlassák az ûrkutatással kapcsolatos téveszméket, megszüntessék a fehér foltokat.

    A mûben kitérnek az õsök elképzeléseire, hiszen az embert évezredek óta foglalkoztatja a kérdés: milyen lehet a Földet körülvevõ világ, milyenek a bolygók és a csillagok, s miként lehet eljutni hozzájuk. Az õsök elképzeléseit a rajzok, a mítoszok révén ismerhetjük. A köztudatban Ikarosz az elsõ ember, aki a levegõbe emelkedett, hogy a Nap közelébe jusson. Ám az elsõ "valódi ûrhajós" Lukianosz Ikaromenipposz, vagy utazás az égbe címû mûvében jelenik meg. A fõhõs, Menipposz madarak szárnyán repül fel, hogy az istenek viselt dolgairól szerezzen tudomást.

    Az ûrrepülés sok regényírót is megihletett, így Verne Gyulát is, aki az 1865-ben megjelent Utazás a Holdba címû mûvében szemléletesen írja le a súlytalanság állapotát, s azokat a rosszulléteket, amelyeket egy évszázad multán az ûrhajósok a valóságban is megtapasztaltak.

    Az ûrtevékenység gyakorlati, a hétköznapi életben jelentkezõ hasznának külön fejezetet szenteltek a könyvben. Megtudható, hogy a mûholdaknak a meteorológiai elõrejelzés, az ásványi kincsek és vízkészletek felkutatása mellett a távközlésben, televíziós mûsorszórásban is van szerepe. Az ûrkutatásnak köszönhetjük olyan találmányok elterjedését, mint a napelem, a teflon, a tépõzár, a lárvák bebábozódását megakadályozó légyirtó, vagy a csecsemõk légzésének leállását, s a hirtelen bölcsõhalált megakadályozó speciális gyermekpizsama.

    Horváth András ûrkutató-csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke az ûrversenyre helyezte a hangsúlyt, amely az Egyesült Államok és Szovjetunió, illetve Oroszország vetekedését jelentette. E párviadalban mindkét oldalnak egyaránt voltak nagy gyõzelmei és kudarcai. A hatvanas-hetvenes években újabb versenyzõk jelentek meg a porondon: európaiak (angolok, franciák), majd japánok, indiaiak, kínaiak. A felsorolt nemzetek ûrhatalommá váltak, mivel saját fejlesztésû hordozórakétákkal saját ûreszközeiket indították sikerrel elõször a Föld körül, majd a Holdhoz, az üstökösökhöz, a bolygókhoz. Ez év októberében startol a VII. kínai ûrhajó három kozmonautával a fedélzetén.

    A nyolcvanas évek második felében Izrael is belépett az ûrhatalmak sorába, s úgy tûnik, hogy a XXI. század elején tovább növekszik a saját hordozórakétával rendelkezõk köre.

    Horváth András beszélt az ûrturizmusról is, így a 2004-ben bemutatott SS1-rõl (SpaceShipOne), valamint az SS2-rõl, amelyet a tervek szerint 2009-ben állítanak üzembe.

    Mint a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke elmondta, ez az elsõ magánûrrepülõ: 100 kilométer magasságba képes felemelkedni, s 5-6 percre biztosítani a fedélzetén lévõk számára a súlytalanság élményét. Az SS2 lesz az ûrturizmus eszköze, hetente tucatnyi ûrrepülést végez majd. Oroszországból már kilencen jelentkeztek ûrturistának.

    Horváth András meggyõzõdése szerint a 2010-es évektõl kezdõdik az ûrturizmus felfutása. Mint mondta, a magántõke megjelenése vérfrissítést jelent majd az eddig kizárólag államilag finanszírozott ûrprogramok számára.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Több bolygón lehet élet, mint azt eddig hittük

    Komputeres modellek alapján a feltételezettnél sokkal több bolygón lehet élet - állítják brit tudósok, akik kutatásaikról az Aberdeeni Tudományos Fesztiválon számoltak be.

  • A Benkó Dixieland Band a Kepler szondán 'felkerül a világûrbe'

    Budapest - A NASA egyik beszállítója, a világ egyik legnagyobb, pneumatikai és elektronikai automatizálási rendszereket gyártó világcége, a német Festo révén kerül fel a Benkó Dixieland Band neve a világûrbe, a nevük ugyanis rá lesz "égetve" egy DVD-re, amely helyet kap a szondán.

    Amint azt Benkó Sándor, az együttes vezetõje szerkesztõségünknek elmondta, most értesültek errõl a különleges gesztusról.

  • Jelezhet halált egy macska?

    A most 5 éves és rendkívül zárkózott állatot még kölyökként vették magukhoz a Providenceben (Rhode Island) mûködõ otthon alkalmazottai. Az elsõ publikáció az állatról még 2007-ben jelent meg Dosa tollából a "New England Journal of Medicine" címû lapban. Azóta Oscar megkétszerezte a megjövendölt halálesetek számát, ezzel bizonytva, hogy nem véletlenrõl lehet szó - írja a Daily Telegraph.

  • A világ legnagyobb rádióteleszkópját mutatták be Hollandiában

    A világ legnagyobb rádióteleszkópját mutatták be Hollandiában. A leleplezett teleszkóprendszer információkkal szolgálhat az õsrobbanást közvetlenül követõ idõszakból, és széles bepillantást ad a világûrbe.

  • Csupán vízmolekulákat találtak a Holdon

    A Chandrayaan–1 indiai ûrszonda csupán nyomokban jelen lévõ vízmolekulákat mutatott ki a Holdon, de ez így is fontos eredmény – nyilatkozta Kereszturi Ákos bolygókutató, a Collegium Budapest munkatársa.

  • Viharkutató japán ûrszonda

    Tokió - Viharkutató kísérleti miniûrszondát fejlesztettek ki az oszakai egyetem diákjai, összefogva japán kisvállalatokkal. A berendezést, amely tervezõi szerint új lehetõségeket nyit meg az idõjárás kutatói számára, a múlt héten be is vetették, és kitûnõen mûködik: megfigyelte a viharokat.

  • Antianyag-detektort juttat az ûrbe az ûrsikló-program utolsó küldetése

    Kozmikus sugárzást mérõ antianyag-detektort juttat az ûrbe az amerikai ûrsiklóprogram februárra tervezett utolsó küldetése.

  • 520 napos Mars-utazást szimulálnak

    A Vörös Bolygó elérése valójában 20 vagy inkább 30 évet venne igénybe - közölte Martin Zell, az Európai Ûrkutatási Hivatal (ESA) illetékese annak kapcsán, hogy hamarosan hattagú nemzetközi legénység kezdi meg egy 520 napos Mars-utazás szimulációját.

  • Folytatja az ESA a világûr idõjárásának kutatását

    A Cluster-küldetés sikerén felbuzdulva további kutatásokat tervez a világûr idõjárásának felmérésére az Európai Ûrügynökség (ESA).

  • Huszonötezer aszteroidát fedezett fel a NASA legújabb csillagászati mûholdja

    Huszonötezer korábban ismeretlen aszteroidát (kisbolygót) fedezett fel mûködése elsõ hat hónapjában az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) legújabb csillagászati mûholdja, a széles látószögû infravörös sugárzást felmérõ felderítõje - jelentette be a NASA.

  • Kényelmesebb ûrruhák

    Houston - Az amerikai ûrügynökség (NASA) új ûrruhákat rendelt a következõ holdutazásra. Kényelmesebbeket, mint a jelenlegiek, ugyanakkor olyanokat, amelyek a maximális védelmet nyújtják.

    A Constellation-nek elnevezett öltözékeket a Oceaneering International texasi cég tervezi és kivitelezi egy 120 millió dolláros elõszerzõdéssel - írta az El País címû spanyol napilap.

  • Leszállópályát alakítottak ki ufók számára

    Diákok egy csoportja leszállópályát alakított ki ufók számára Ungváron. Hogy a földönkívüliek honnan szereznek majd tudomást a szíves vendéglátásról, még nem tudni.

  • Harmincnégy óráig tart egy év a most felfedezett forró Jupiteren

    Mindössze harmincnégy óráig tart egy év a most felfedezett forró "Jupiteren", az ötszázötven fényévnyire található Qatar-1b exobolygón.

  • Hiteltelen idegenek

    Hiteltelen idegenekVannak témák amelyek annyira le vannak járatva, hogy ha kiderülne, hogy alaptalan volt a kételkedés, akkor sem hinné el senki. Az egyik ilyen kedvencem az UFO kérdés. A kilencvenes évek elején nagy reneszánszát élő áltudomány mára gyakoraltilag közröhej tárgyává vált. Emlékszem akkoriban még a médiák is komoly érdeklődést mutattak a téma iránt. Aztán megjelentek a komolytalanabbnál komolytalanabb észlelések, találkozások, sőt mi több elrablások is. Söröskupakok okozta kerek sebeket mutogattak mint valami megdönthetetlen bizonyítékot a kapcsolatfelvételre.

  • Húsz fényévre található a legközelebbi "lakható" bolygó

    Mintegy húsz fényévre található az elsõ olyan bolygó, amely se nem túl forró, se nem túl hideg, azaz éppen megfelelne a Földéhez hasonló életformák kialakulására - állítják kutatók.

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!