rss
  • Ûrkorszak - válogatás az utóbbi 50 év érdekességeibõl

  • Share on Tumblr

    Budapest - A félévszázados ûrkutatás történetébõl vonultat fel érdekességeket Horváth András és Szabó Attila Ûrkorszak címû könyve, amelyet a szerzõk nem csupán a szûk szakmának, hanem a téma iránt érdeklõdõ nagyközönségnek is szánnak.

    A fényképekkel gazdagon illusztrált munkát, amely az Ekren Könyvkiadó Kft. gondozásában látott napvilágot, hétfõn mutatták be a sajtónak a budapesti Közlekedési Múzeumban.

    Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!

    Szabó Attila pilóta, repülõmérnök, a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és ûrhajózási gyûjteményének vezetõje, a könyv megírásának szükségességét indokolva rámutatott, hogy amikor tárlatvezetést tart diákoknak, a fiatalokat általában meglepi, hogy ember járt a Holdon, s Farkas Bertalan személyében volt magyar ûrhajós. Ugyanígy elcsodálkoznak a fiatalok Magyarország szerepvállalásáról hallván az ûrkutatásban, arról, hogy milyen magyar gyártmányú eszközökkel végeztek-végeznek méréseket ûrhajók fedélzetén.

    Mint Szabó Attila rámutatott, az Ûrkorszak címû könyv épp azt a célt szolgálja, hogy szétoszlassák az ûrkutatással kapcsolatos téveszméket, megszüntessék a fehér foltokat.

    A mûben kitérnek az õsök elképzeléseire, hiszen az embert évezredek óta foglalkoztatja a kérdés: milyen lehet a Földet körülvevõ világ, milyenek a bolygók és a csillagok, s miként lehet eljutni hozzájuk. Az õsök elképzeléseit a rajzok, a mítoszok révén ismerhetjük. A köztudatban Ikarosz az elsõ ember, aki a levegõbe emelkedett, hogy a Nap közelébe jusson. Ám az elsõ "valódi ûrhajós" Lukianosz Ikaromenipposz, vagy utazás az égbe címû mûvében jelenik meg. A fõhõs, Menipposz madarak szárnyán repül fel, hogy az istenek viselt dolgairól szerezzen tudomást.

    Az ûrrepülés sok regényírót is megihletett, így Verne Gyulát is, aki az 1865-ben megjelent Utazás a Holdba címû mûvében szemléletesen írja le a súlytalanság állapotát, s azokat a rosszulléteket, amelyeket egy évszázad multán az ûrhajósok a valóságban is megtapasztaltak.

    Az ûrtevékenység gyakorlati, a hétköznapi életben jelentkezõ hasznának külön fejezetet szenteltek a könyvben. Megtudható, hogy a mûholdaknak a meteorológiai elõrejelzés, az ásványi kincsek és vízkészletek felkutatása mellett a távközlésben, televíziós mûsorszórásban is van szerepe. Az ûrkutatásnak köszönhetjük olyan találmányok elterjedését, mint a napelem, a teflon, a tépõzár, a lárvák bebábozódását megakadályozó légyirtó, vagy a csecsemõk légzésének leállását, s a hirtelen bölcsõhalált megakadályozó speciális gyermekpizsama.

    Horváth András ûrkutató-csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke az ûrversenyre helyezte a hangsúlyt, amely az Egyesült Államok és Szovjetunió, illetve Oroszország vetekedését jelentette. E párviadalban mindkét oldalnak egyaránt voltak nagy gyõzelmei és kudarcai. A hatvanas-hetvenes években újabb versenyzõk jelentek meg a porondon: európaiak (angolok, franciák), majd japánok, indiaiak, kínaiak. A felsorolt nemzetek ûrhatalommá váltak, mivel saját fejlesztésû hordozórakétákkal saját ûreszközeiket indították sikerrel elõször a Föld körül, majd a Holdhoz, az üstökösökhöz, a bolygókhoz. Ez év októberében startol a VII. kínai ûrhajó három kozmonautával a fedélzetén.

    A nyolcvanas évek második felében Izrael is belépett az ûrhatalmak sorába, s úgy tûnik, hogy a XXI. század elején tovább növekszik a saját hordozórakétával rendelkezõk köre.

    Horváth András beszélt az ûrturizmusról is, így a 2004-ben bemutatott SS1-rõl (SpaceShipOne), valamint az SS2-rõl, amelyet a tervek szerint 2009-ben állítanak üzembe.

    Mint a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke elmondta, ez az elsõ magánûrrepülõ: 100 kilométer magasságba képes felemelkedni, s 5-6 percre biztosítani a fedélzetén lévõk számára a súlytalanság élményét. Az SS2 lesz az ûrturizmus eszköze, hetente tucatnyi ûrrepülést végez majd. Oroszországból már kilencen jelentkeztek ûrturistának.

    Horváth András meggyõzõdése szerint a 2010-es évektõl kezdõdik az ûrturizmus felfutása. Mint mondta, a magántõke megjelenése vérfrissítést jelent majd az eddig kizárólag államilag finanszírozott ûrprogramok számára.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Háztömbnyi nagyságú aszteroida száguldott el a Föld közelében

    2013 ET kódjellel ellátott, 140 méter hosszú égitest 950 ezer kilométerre száguldott el a Földtõl szombat este, majd 27 680 kilométerre közelítette meg a Földet a DA14-es kódjelû aszteroida is.

  • Folyamatosan nõ az UFO észlelések száma Texas-ban

    - Ha akkor este maga is itt lett volna velünk és látja mindazt amit mi, most maga is azon tûnõdne, hogy talán mégis léteznek UFO-K? - fogalmazott Penny Farrell az ABC riporterének. Az egyik Eagle Ford környéki farmon lakó középkorú hölgy tavaly novemberben férjével együtt volt szemtanúja egy villogó fényeket kibocsátó azonosítatlan repülõ objektumnak, amely közvetlenül a házuk mögött jelent meg.

  • Magyar diákokról neveznek el bolygót

    Jutalmul egy-egy földközeli kisbolygót neveztek el két magyar diákról egy nemzetközi versenyen való szereplésük miatt.

  • Üstökös(ök) becsapódása okozhatta a VI. századi éhínséget

    Lehetett ez ufó ügy?!

    Washington - Több üstökös becsapódása okozhatta a VI. századi éhínséget - állítja egy amerikai csillagász.

    A korabeli feljegyzések szerint 536 márciusában porköd homályosította el az eget, s a jelenség 18 hónapon át tartott.

  • A világ legnagyobb rádióteleszkópját mutatták be Hollandiában

    A világ legnagyobb rádióteleszkópját mutatták be Hollandiában. A leleplezett teleszkóprendszer információkkal szolgálhat az õsrobbanást közvetlenül követõ idõszakból, és széles bepillantást ad a világûrbe.

  • Rátkai János: A tér-idõ malmai. Nem minden ufó, ami fénylik

    - 80 o., ISBN 963 7843 31 0

  • Új teherhordó ûrhajót fejleszt ki Japán

    Új, fejlettebb teherhordó ûrhajó kifejlesztésén dolgoznak Japánban, amely alkalmas lehet a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) tartó oda- és visszaútra is.

  • Nemere István: Idõhajó

    Fantasztikus regény

    A jövõben játszódó könyv két célt szolgál. A szerzõ szeretné egyfelõl bemutatni a jövõ általa elképzelt társadalmát, amely a mainál értelemszerûen jobb lesz és már nem kötõdik a jelenleg érvényes világképekhez, uralkodó eszmékhez vagy vallásokhoz. Víziója szerint abban a világban az embereket más célok is mozgatják, ezek között a legerõsebb a kozmosz megismerése, a felfedezés vágya, akarata.

  • X-akták – Hinni akarok

    Hat évvel a sorozat lezárása, és tíz évvel az elsõ mozifilm után, illetve majd hétévnyi huzavona lezártával újra köztünk jár Fox Mulder és Dana Scully - és még ki tudja, micsoda vagy kicsoda! Kedvenc szívszélhûdés-kiváltónk, az X-akták készítõi mindig is nagyon okosan oldották meg az ijesztegetés és költséghatékonyság kérdését, vagyis apró nüanszokkal, ügyes kameramozgással és persze remek zenével hozták mindenkire a frászt mutatós trükkök vagy véres trancsírozások és látványos üldözések helyett, mert attól féltünk, amit nem láttunk.

  • Az Opportunity marsjáró lett a vörös bolygó veteránja

    A Viking-1 rekordját átvéve az Opportunity marsjáró lett a vörös bolygón leghosszabb ideje mûködõ szerkezet.

  • Lenyomja a NASA-t az amerikai milliárdos?

    Houston ― Alaposan össze kell szednie magát a NASA-nak, ha nem akarja, hogy a milliárdos Elon Musk ûrkutatási magáncége megelõzze õt a Marson. Az internetes PayPal szülõatyja ugyanis pontosan ezt tervezi, miután nemrég Föld körüli pályára állította az elsõ magánûrhajót.

    A SpaceX igazgatójaként Musk, aki maga is fizikusként végzett annak idején, s ma már kizárólag rakéták tervezésével foglalkozik, elõször 2002-ben gondolta úgy, hogy szomszédos bolygónk, a Mars megjárható abból a néhány milliárd dollárból, amelyet rászán évente a fejlesztésekre.

  • Nem ufó volt, robbantottak - vádemelés lett belõle

    Bonyhád: Füzesabonyi fiatalember az elhíresült társaság tagja

    Az egész országot bejárta a hír 2007 augusztusban, hogy földönkívüli lények jártak Bonyhád mellett. Az egyik learatott búzatábla tulajdonosai ugyanis egy – akkor még tisztázatlan körülmények között keletkezett – nyolc méter széles, három méter mély krátert találtak a földjükön.

  • UFO-k nyomát kutatta a hekker

    Kiadhatja Nagy-Britannia az Egyesült Államoknak azt a computer-kalózt, aki a vád szerint feltörte az amerikai hadsereg valamennyi fegyverneme és az amerikai ûrkutatási hivatal titkosított számítógépes rendszereit.

  • Két orosz család az elsõ magánûrhajó utasai között

    Fel, az ÛRBE!

    Moszkva - Az elsõ magánûrhajóra már kaphatók a jegyek és eddig világszerte 250 személy, köztük 11 orosz foglalt helyet az elsõ járatokra - közölte hétfõn Moszkvában Steven Attenborough, a Virgin Galactic cég vezérigazgatója.

  • Ismeretlen életformát találtak az Antarktiszon

    Sosem látott baktériumra bukkantak orosz kutatók az antarktiszi Vosztok-tóból vett mintákban. Az új életforma egyik ismert baktériumcsoportba sem sorolható be. Több mint egy évtizednyi, megszakításokkal tarkított fúrás után, az orosz antarktiszi expedíciónak tavaly sikerült áttörnie az antarktiszi Vosztok-tó 3720 méter vastag jegét, és vízmintát vettek a tóból. A kutatók elsõ eredményeirõl az orosz RIA hírügynökség számolt be.

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!