rss
  • Ûrkorszak - válogatás az utóbbi 50 év érdekességeibõl

  • Share on Tumblr

    Budapest - A félévszázados ûrkutatás történetébõl vonultat fel érdekességeket Horváth András és Szabó Attila Ûrkorszak címû könyve, amelyet a szerzõk nem csupán a szûk szakmának, hanem a téma iránt érdeklõdõ nagyközönségnek is szánnak.

    A fényképekkel gazdagon illusztrált munkát, amely az Ekren Könyvkiadó Kft. gondozásában látott napvilágot, hétfõn mutatták be a sajtónak a budapesti Közlekedési Múzeumban.

    Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!

    Szabó Attila pilóta, repülõmérnök, a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és ûrhajózási gyûjteményének vezetõje, a könyv megírásának szükségességét indokolva rámutatott, hogy amikor tárlatvezetést tart diákoknak, a fiatalokat általában meglepi, hogy ember járt a Holdon, s Farkas Bertalan személyében volt magyar ûrhajós. Ugyanígy elcsodálkoznak a fiatalok Magyarország szerepvállalásáról hallván az ûrkutatásban, arról, hogy milyen magyar gyártmányú eszközökkel végeztek-végeznek méréseket ûrhajók fedélzetén.

    Mint Szabó Attila rámutatott, az Ûrkorszak címû könyv épp azt a célt szolgálja, hogy szétoszlassák az ûrkutatással kapcsolatos téveszméket, megszüntessék a fehér foltokat.

    A mûben kitérnek az õsök elképzeléseire, hiszen az embert évezredek óta foglalkoztatja a kérdés: milyen lehet a Földet körülvevõ világ, milyenek a bolygók és a csillagok, s miként lehet eljutni hozzájuk. Az õsök elképzeléseit a rajzok, a mítoszok révén ismerhetjük. A köztudatban Ikarosz az elsõ ember, aki a levegõbe emelkedett, hogy a Nap közelébe jusson. Ám az elsõ "valódi ûrhajós" Lukianosz Ikaromenipposz, vagy utazás az égbe címû mûvében jelenik meg. A fõhõs, Menipposz madarak szárnyán repül fel, hogy az istenek viselt dolgairól szerezzen tudomást.

    Az ûrrepülés sok regényírót is megihletett, így Verne Gyulát is, aki az 1865-ben megjelent Utazás a Holdba címû mûvében szemléletesen írja le a súlytalanság állapotát, s azokat a rosszulléteket, amelyeket egy évszázad multán az ûrhajósok a valóságban is megtapasztaltak.

    Az ûrtevékenység gyakorlati, a hétköznapi életben jelentkezõ hasznának külön fejezetet szenteltek a könyvben. Megtudható, hogy a mûholdaknak a meteorológiai elõrejelzés, az ásványi kincsek és vízkészletek felkutatása mellett a távközlésben, televíziós mûsorszórásban is van szerepe. Az ûrkutatásnak köszönhetjük olyan találmányok elterjedését, mint a napelem, a teflon, a tépõzár, a lárvák bebábozódását megakadályozó légyirtó, vagy a csecsemõk légzésének leállását, s a hirtelen bölcsõhalált megakadályozó speciális gyermekpizsama.

    Horváth András ûrkutató-csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke az ûrversenyre helyezte a hangsúlyt, amely az Egyesült Államok és Szovjetunió, illetve Oroszország vetekedését jelentette. E párviadalban mindkét oldalnak egyaránt voltak nagy gyõzelmei és kudarcai. A hatvanas-hetvenes években újabb versenyzõk jelentek meg a porondon: európaiak (angolok, franciák), majd japánok, indiaiak, kínaiak. A felsorolt nemzetek ûrhatalommá váltak, mivel saját fejlesztésû hordozórakétákkal saját ûreszközeiket indították sikerrel elõször a Föld körül, majd a Holdhoz, az üstökösökhöz, a bolygókhoz. Ez év októberében startol a VII. kínai ûrhajó három kozmonautával a fedélzetén.

    A nyolcvanas évek második felében Izrael is belépett az ûrhatalmak sorába, s úgy tûnik, hogy a XXI. század elején tovább növekszik a saját hordozórakétával rendelkezõk köre.

    Horváth András beszélt az ûrturizmusról is, így a 2004-ben bemutatott SS1-rõl (SpaceShipOne), valamint az SS2-rõl, amelyet a tervek szerint 2009-ben állítanak üzembe.

    Mint a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke elmondta, ez az elsõ magánûrrepülõ: 100 kilométer magasságba képes felemelkedni, s 5-6 percre biztosítani a fedélzetén lévõk számára a súlytalanság élményét. Az SS2 lesz az ûrturizmus eszköze, hetente tucatnyi ûrrepülést végez majd. Oroszországból már kilencen jelentkeztek ûrturistának.

    Horváth András meggyõzõdése szerint a 2010-es évektõl kezdõdik az ûrturizmus felfutása. Mint mondta, a magántõke megjelenése vérfrissítést jelent majd az eddig kizárólag államilag finanszírozott ûrprogramok számára.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Visszatért hét év után a Hajabusza japán ûrszonda

    Hét évi Odüsszeia után Ausztráliában landolt a Hajabusza japán ûrszonda hõálló kapszulája, benne vélhetõen olyan mintákkal, amelyeket egy aszteroidán gyûjtött.

  • Jó eséllyel Afrikában lesz a megateleszkóp

    Afrika jó eséllyel felülkerekedhet Ausztrálián a világ legnagyobb rádióteleszkópjának megépítéséért folytatott küzdelemben - jelentette ki Naledi Pandor dél-afrikai tudományos és fejlesztési miniszter kedden.

  • Ott egy UFO! 5 dolog, amit az emberek gyakran Ufó-nak hisznek

    Nem kell sok az embereknek, hogy ufót kiáltsanak - pedig ha egy kicsit gondolkodnának, a pánik sokszor elkerülhetõ lenne. Sokszor hallottuk már a világ legkülönbözõbb pontjairól, hogy a lakosok bizony egy idegen lény ûrhajóját látták az égen. A legtöbbször viszont persze kiderül, hogy vaklárma volt az egész. Összeszedtük nektek azt az öt dolgot, amire a leggyakrabban hiszik azt az emberek, hogy ufót látnak.

  • Cukrot találtak egy Naphoz hasonló csillag körül

    Glikolaldehid, a legegyszerûbb cukorféleség molekuláit fedezték fel egy a Naphoz hasonlító fiatal csillag körül dán asztrofizikusok.

  • Kína bemutatta az elsõ teljes holdtérképét

    Teljes holdtérkép

    Peking - Kína bemutatta az elsõ teljes holdfelszíntérképét, amely a több mint egy évvel ezelõtt Hold körüli pályára állított szonda, a Holdistennõ 1, azaz a Csang-o ji-hao kamerájával készült.

    Az égitest teljes felszínét ábrázoló fénykép az eddigi legteljesebb és legrészletesebb a kínai ûrkutatás történelmében - jelentette be szerdán a kínai védelmi minisztérium szolgálatában álló tudományos, technológiai és ipari bizottság.

  • Az ufók génbanknak tekintik az emberiséget?

    Az oroszok majd a franciák után a britek is hozzáférhetõvé tették ufóaktáiknak egy részét a szélesebb publikum számára. A hidegháború idején tagadták, ma már mindenki elõtt nyilvánvaló, hogy az európai nagyhatalmak állami szinten foglalkoztak az azonosítatlan repülõ tárgyak - az ufók - megfigyelésével és az összegyûjtött információk rendszerezésével.

  • Újabb becsapódás a Jupiteren

    Újabb "találat" érte a Jupitert: az errõl tanúskodó villanást egy ausztrál csillagász kapta lencsevégre.

  • Alkalmas lehet a Mars talaja az élet támogatására

    Los Angeles - A Phoenix-szonda által vett minta elsõ elemzései szerint a Mars talaja tartalmaz az élethez szükséges alkotóelemeket - közölték a NASA kutatói.
    A május 25-én landolt Phoenix az elsõ leszállóegység, mely a Mars északi sarkvidékén üzemel és a felszín alatti talajréteget közvetlenül tanulmányozza. A missziót irányító kutatók szerint a Phoenix robotkarával kiemelt talajminta elsõ elemzése azt mutatta, hogy az a vártnál lúgosabb. A markolókanállal nyert mintát a Földrõl szállított vízzel keverte el a robot, majd a teáscsésze-méretû kemencébe juttatta.

  • Idegen lények nyomai a Holdon? Az UFO-k már a spájzban vannak?

    Az Arizonai Egyetem két tudósa szerint elképzelhetõ, hogy idegen civilizáció nyomait viseli a Hold. Ufók? Vagy kik jártak az ember elõtt / közben és után a holdon?!?

  • Száznál több magyar mûszer járt eddig a világûrben

    Budapest - Száznál több magyar mûszer járt eddig a világûrben - hangsúlyozta Both Elõd fizikus, csillagász, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatója az ENSZ október 4-10. között zajló Ûrkutatási Világhete alkalmából.

    Az ENSZ 1999-ben döntött az Úrkutatási Világhét megrendezésérõl, amellyel a nemzetközi szervezet két évfordulóra kíván emlékeztetni. Egyrészt 1957-ben állították Föld körüli pályára bolygónk elsõ mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et.

  • Egy hét a vízben az ûrkutatás szolgálatában

    Moszkva - Egy egész hétre vízbe és teljes semmittevésbe merül 15 moszkvai önkéntes Stanislaw Lem zseniális lengyel sci-fi-író Pirx kapitányának mintájára, hogy segítségükkel kikísérletezzék, melyek az optimális módszerek az ûrhajósok izomtónusának fenntartására a súlytalanságban.

  • Ûrkorszak - válogatás az utóbbi 50 év érdekességeibõl

    Budapest - A félévszázados ûrkutatás történetébõl vonultat fel érdekességeket Horváth András és Szabó Attila Ûrkorszak címû könyve, amelyet a szerzõk nem csupán a szûk szakmának, hanem a téma iránt érdeklõdõ nagyközönségnek is szánnak.

    A fényképekkel gazdagon illusztrált munkát, amely az Ekren Könyvkiadó Kft. gondozásában látott napvilágot, hétfõn mutatták be a sajtónak a budapesti Közlekedési Múzeumban.

  • Vizsgálják a balti-tengeri fura ufót

    2011 nyarán fedezték fel svéd mélytengeri kincsvadászok sajtóban gyorsan a balti-tengeri ufó nevet kapott fura képzõdményt. A szonáron a szikla meglepõen szabályos vonalat tûntek fel, majd a száz méteres mélységben a tengerfenéken fekvõ sziklát búvárok is meglátogatták, és még furább felfedezésekrõl számoltak be.

  • Ufóval találkozott egy utasszállító gép

    Az Airbus A320-as épp leszállni készült a glasgow-i repülőtéren, amikor egy azonosítatlan repülő tárgy körülbelül 300 lábra (92 méter) megközelítette. A tavaly december 2-án elkerült ütközésről szóló jegyzőkönyvet most hozták nyilvánosságra.

  • A földönkívüliek köztünk járnak - minden ötödik ember szerint

    A földönkívüliek léteznek és emberi álruhát öltve köztünk járnak, legalábbis az emberek egyötöde így vélekedik - derül ki egy friss nemzetközi felmérésbõl.

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!