rss
  • Ûrkorszak - válogatás az utóbbi 50 év érdekességeibõl

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    Budapest - A félévszázados ûrkutatás történetébõl vonultat fel érdekességeket Horváth András és Szabó Attila Ûrkorszak címû könyve, amelyet a szerzõk nem csupán a szûk szakmának, hanem a téma iránt érdeklõdõ nagyközönségnek is szánnak.

    A fényképekkel gazdagon illusztrált munkát, amely az Ekren Könyvkiadó Kft. gondozásában látott napvilágot, hétfõn mutatták be a sajtónak a budapesti Közlekedési Múzeumban.

    Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!

    Szabó Attila pilóta, repülõmérnök, a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és ûrhajózási gyûjteményének vezetõje, a könyv megírásának szükségességét indokolva rámutatott, hogy amikor tárlatvezetést tart diákoknak, a fiatalokat általában meglepi, hogy ember járt a Holdon, s Farkas Bertalan személyében volt magyar ûrhajós. Ugyanígy elcsodálkoznak a fiatalok Magyarország szerepvállalásáról hallván az ûrkutatásban, arról, hogy milyen magyar gyártmányú eszközökkel végeztek-végeznek méréseket ûrhajók fedélzetén.

    Mint Szabó Attila rámutatott, az Ûrkorszak címû könyv épp azt a célt szolgálja, hogy szétoszlassák az ûrkutatással kapcsolatos téveszméket, megszüntessék a fehér foltokat.

    A mûben kitérnek az õsök elképzeléseire, hiszen az embert évezredek óta foglalkoztatja a kérdés: milyen lehet a Földet körülvevõ világ, milyenek a bolygók és a csillagok, s miként lehet eljutni hozzájuk. Az õsök elképzeléseit a rajzok, a mítoszok révén ismerhetjük. A köztudatban Ikarosz az elsõ ember, aki a levegõbe emelkedett, hogy a Nap közelébe jusson. Ám az elsõ "valódi ûrhajós" Lukianosz Ikaromenipposz, vagy utazás az égbe címû mûvében jelenik meg. A fõhõs, Menipposz madarak szárnyán repül fel, hogy az istenek viselt dolgairól szerezzen tudomást.

    Az ûrrepülés sok regényírót is megihletett, így Verne Gyulát is, aki az 1865-ben megjelent Utazás a Holdba címû mûvében szemléletesen írja le a súlytalanság állapotát, s azokat a rosszulléteket, amelyeket egy évszázad multán az ûrhajósok a valóságban is megtapasztaltak.

    Az ûrtevékenység gyakorlati, a hétköznapi életben jelentkezõ hasznának külön fejezetet szenteltek a könyvben. Megtudható, hogy a mûholdaknak a meteorológiai elõrejelzés, az ásványi kincsek és vízkészletek felkutatása mellett a távközlésben, televíziós mûsorszórásban is van szerepe. Az ûrkutatásnak köszönhetjük olyan találmányok elterjedését, mint a napelem, a teflon, a tépõzár, a lárvák bebábozódását megakadályozó légyirtó, vagy a csecsemõk légzésének leállását, s a hirtelen bölcsõhalált megakadályozó speciális gyermekpizsama.

    Horváth András ûrkutató-csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke az ûrversenyre helyezte a hangsúlyt, amely az Egyesült Államok és Szovjetunió, illetve Oroszország vetekedését jelentette. E párviadalban mindkét oldalnak egyaránt voltak nagy gyõzelmei és kudarcai. A hatvanas-hetvenes években újabb versenyzõk jelentek meg a porondon: európaiak (angolok, franciák), majd japánok, indiaiak, kínaiak. A felsorolt nemzetek ûrhatalommá váltak, mivel saját fejlesztésû hordozórakétákkal saját ûreszközeiket indították sikerrel elõször a Föld körül, majd a Holdhoz, az üstökösökhöz, a bolygókhoz. Ez év októberében startol a VII. kínai ûrhajó három kozmonautával a fedélzetén.

    A nyolcvanas évek második felében Izrael is belépett az ûrhatalmak sorába, s úgy tûnik, hogy a XXI. század elején tovább növekszik a saját hordozórakétával rendelkezõk köre.

    Horváth András beszélt az ûrturizmusról is, így a 2004-ben bemutatott SS1-rõl (SpaceShipOne), valamint az SS2-rõl, amelyet a tervek szerint 2009-ben állítanak üzembe.

    Mint a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke elmondta, ez az elsõ magánûrrepülõ: 100 kilométer magasságba képes felemelkedni, s 5-6 percre biztosítani a fedélzetén lévõk számára a súlytalanság élményét. Az SS2 lesz az ûrturizmus eszköze, hetente tucatnyi ûrrepülést végez majd. Oroszországból már kilencen jelentkeztek ûrturistának.

    Horváth András meggyõzõdése szerint a 2010-es évektõl kezdõdik az ûrturizmus felfutása. Mint mondta, a magántõke megjelenése vérfrissítést jelent majd az eddig kizárólag államilag finanszírozott ûrprogramok számára.


    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Megtalálta elsõ üstökösét a WISE teleszkóp

    A NASA WISE szondája felfedezte elsõ üstökösét, egyikét annak a rengetegnek, melyeket a várakozások szerint több millió egyéb objektum közül kiszúrhat majd infravörös égboltpásztázása során

  • A Mars eltûnt légkörét keresi a NASA

    Új Mars-missziót indít a NASA annak kiderítésére, hogy mi okozhatta a vörös bolygó légkörének eltûnését.

  • Ûrpotyautas a Discoveryn

    Washington - Váratlan útitársa volt a Discovery hét ûrhajósának az ûrrepülõgép indításakor: egy denevér - közölte szerdán az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA.

    A NASA szerint a bõregér az ûrsikló külsõ üzemanyagtartályán lógott, és a startkor is görcsösen kapaszkodott az ûrjármûbe a floridai Kennedy ûrrepülõtéren vasárnap.

  • Gagarin részegen halt meg - vagy jöttek az ufók?

    Negyven éve, hogy meghalt az az ember, aki állítólag elsõként jutott ki a világûrbe.
    Tragikus halálának körülményeit ma is találgatják a szakértõk és azok, aki azt hiszik magukról.

    Egyes vélekedések szerint az egyetlen, aki tud a valódi okokról, egy szerelõ, de õ már halott, míg mások állítják: Gagarint és pilótatársát a vodka vitte a halálba. De az is lehet, hogy jöttek az ufók ... Minden tizedik légikatasztrófa oka kideríthetetlen. Ilyennek számít Jurij Gagarin furcsa halála is.

  • A kozmikus sugárzás veszélyesebb, mint hitték

    Ûrhajósnak lenni nem a legveszélytelenebb foglalkozás, sok ok miatt. Ilyen például a kozmikus sugárzás.

  • Kényelmesebb ûrruhák

    Houston - Az amerikai ûrügynökség (NASA) új ûrruhákat rendelt a következõ holdutazásra. Kényelmesebbeket, mint a jelenlegiek, ugyanakkor olyanokat, amelyek a maximális védelmet nyújtják.

    A Constellation-nek elnevezett öltözékeket a Oceaneering International texasi cég tervezi és kivitelezi egy 120 millió dolláros elõszerzõdéssel - írta az El País címû spanyol napilap.

  • Lefújt UFO-landolás a focipályán

    A polgármester jóban van az idegenekkel

    Megdöbbentõ ötleteivel hívja fel magára a figyelmet egy brazil kisváros polgármestere. A település elsõ embere egy focimeccsen nem engedte leszállni a marslakókat, mert attól félt, az ûrlények elviszik az egyik brazil focistát. Így most azt tervezi, hogy külön leszállópályát épít az idegeneknek.

  • Harmincnégy óráig tart egy év a most felfedezett forró Jupiteren

    Mindössze harmincnégy óráig tart egy év a most felfedezett forró "Jupiteren", az ötszázötven fényévnyire található Qatar-1b exobolygón.

  • Csatlakozott a Szojuz ûrhajó a Nemzeti Ûrállomáshoz

    A Szojuz TMA-05M ûrhajó kedden csatlakozott a Nemzetközi Ûrállomáshoz.

  • Egy 1000 éves Alien koponyát találtak

    Egy 1000 éves Alien koponyát találtakEgy megdöbbentő képet mutatunk be, amelyen egy 1000 éves koponya látható. Mexikóban találták a csontvázat egy régi temetőben, amelyről egy igen híres filmkarakter juthat az eszünkbe. Az Onavas faluban talált lelet kísértetiesen hasonlít a Ridley Scott filmekből jól ismert Alien- re. Kutatók számos más csontvázzal együtt találták meg az érdekes koponyát. Úgy vélik ez a lelet bemutatja a Mezoamerikai kultúrát, ahol fontos szerepet játszott koponyadeformáció. Vagy esetleg előfordulhat, hogy egy sokezer évvel ezelőtti itt ragadt humanoid űrutazó maradványaira bukkantak?!

  • Ufóészlelések a nyilvánosság elõtt

    A brit nemzeti archívum újabb „X aktákat" bocsátott a nagyközönség rendelkezésére, eddig az összes közül ez tûnik a legkomolytalanabbnak.

  • Gammasugarak a kozmoszból

    Madrid - A kozmosz átlátszóbb, mint ahogy azt a csillagászok hitték. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy nemrég egy nagyon távoli, 5 milliárd fényévre lévõ galaxisról induló gammasugarakat észlelt a Magic nevû, a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén mûködõ különleges teleszkóp, amely mellett több spanyol kutató is dolgozik.

  • A Naprendszer határzónájában jár a Voyager-1 ûrszonda

    A Naprendszer határzónájában jár az emberiség eddigi legmesszebbre jutott ûreszköze, a Voyager-1, amely "nemsokára", azaz négy év múlva érheti el a Naprendszer külsõ határát, a heliopauzát.

  • Meteorkrátert imádtak az ókorban a Baltikumban

    Meteorkrátert imádtak az ókorban a mai Észtország területén. Valamikor 7500 és 4000 évvel ezelõtti idõszakban egy meteor robbant szét a legnagyobb észt sziget, Saaremaa fölött.

  • Hétbolygós bolygórendszert fedeztek fel csillagászok

    Hét bolygóból álló, a Földtõl 127 fényévnyire lévõ naprendszert fedeztek fel a genfi egyetem csillagászai - közölte az Európai Déli Obszervatórium.

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!