Napfény: sci-fi vagy valóság?

A nap haldoklik. A Föld kihûl, örök homály borítja; még az Amazonast is vastag jégtakaró fedi. Az állatok elpusztultak, az emberek éheznek. Mire a nap teljesen kihûl, õk is meghalnak. Már megint egy vad fantáziájú sci-fi rendezõ ötlete? Igen. Illetve nem. Danny Boyle, a Trainspotting rendezõje, és a 28 nappal késõbb-ben is vele dolgozó író, Alex Garland, új, különleges hangulatú filmjében, a Napfény-ben (Sunshine, hazai bemutató: április 12.) 8 ûrhajós egy nukleáris bombát próbál eljuttatni a Napba, hogy így mentse meg az emberiséget. A film tudományos szakértõje, Dr. Brian Cox szerint viszont az alaphelyzet könnyen valóra válhat - csak a megoldás nem lesz ilyen "egyszerû".

Dr. Cox, aki genfi CERNben, a világ legnagyobb részecskekutató intézetében dolgozik, hisz benne, hogy a Napfény története nem egyszerûen egy hátborzongató kitaláció: "túl sokat nem tudunk még az Univerzumról ahhoz, hogy megbízzunk a csillagunkban - mondja. - az újonnan felfedezett, az ûrben egyenletesen eloszló sötét anyag kiszámíthatatlanná tette azt is, amirõl eddig azt hittük, már ismerjük.

A világegyetemben folyamatosan pusztulnak és születnek a csillagok - és a mi Napunk legalább olyan kiszolgáltatott, mint a többi. Mi pedig a Napnak vagyunk teljesen kiszolgáltatva." Danny Boyle filmjében csak 8 ûrhajóson múlik a jövõ. Õk pedig a messzi ûrben egymást gyilkolják, és nem a világot akarják megmenteni...