Jó eséllyel Afrikában lesz a megateleszkóp

Afrika jó eséllyel felülkerekedhet Ausztrálián a világ legnagyobb rádióteleszkópjának megépítéséért folytatott küzdelemben - jelentette ki Naledi Pandor dél-afrikai tudományos és fejlesztési miniszter kedden. A nemzetközi összefogással létesítendõ teleszkóp évmilliárdokkal lesz képes "hátrapillantani" az idõben. A végleges helyérõl 2012-ben nyilatkoznak majd az illetékesek. Az 1,5 milliárd eurós beruházással megépítendõ mûszer ötvenszer érzékenyebb és tízezerszer gyorsabb lesz bármely eddigi teleszkópnál.

"Hatalmas erõfeszítéseket teszünk az ügy érdekében" - mondta Naledi Pandor az ország legritkábban lakott, ám legnagyobb tartományában, Northern Cape-ben, a teleszkóp számára szánt helyen.

Az új létesítmény elõreláthatólag háromezer antennával rendelkezik majd, ezek fele a tartomány Carnavon nevû városának környékén lehet, a többi Namíbiában, Botswanában, Mozambikban, Ghanában, Mauritiuson, Madagaszkáron, Kenyában és Zambiában kaphat helyet. Carnavon azért ideális, mert annyira ritkán lakott, hogy ott szinte egyáltalán nem fenyegeti az érzékeny mûszert a rádiótelefonos és más távközlési adások interferenciája. Emiatt már a dél-afrikai Karoo Array teleszkóp hét antennáját is itt építették meg.

Az új, Square Kilometer Array (SKA) elnevezésû teleszkóp "a világegyetem keletkezésébe nyújthat majd bepillantást, több mint 12 milliárd éves távolságba, amikor a galaxisok éppen csak formálódni kezdtek az õsrobbanás után" - mondta Deborah Sheperd, a projekt egyik kutatója. Az SKA képes lesz az élet jeleit is kutatni távoli csillagrendszerekben, és segíthet megérteni a világegyetem tágulását okozó "sötét energiát", valamint a fekete lyukakat. A tervek szerint 2022-ben készül el teljesen, és legalább ötven éven át fogják használni a szakemberek.

Sheperd szerint az SKA kiegészítheti a genfi CERN nagy hadronütköztetõjének adatait, amely szintén az õsrobbanást, illetve az azt követõ pillanatokat vizsgálja.