Ufókról tanácskoztak a Vatikánban

Ötnapos konferenciát rendezett a témában a Vatikán. Egy argentin tudós-pap szerint aki istenhívõ, még hihet a földönkívüliekben, különben korlátozná Isten teremtõ szabadságát. Az ufók nem biztos, hogy megváltásra szorulnak, mert lehet, hogy õk nem követték el az eredendõ bûnt. Az élet eredetérõl, a földön kívüli élet lehetõségérõl, s az ezek által felvetett teológiai kérdésekrõl tartott ötnapos konferenciát a Vatikán. "Az élet eredetére és a földön kívüli életformákra vonatkozó kérdések nagyon helyénvalóak és komoly megfontolást érdemelnek" - nyilatkozta kedden José Gabriel Funes csillagász-pap, a Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója.

A konferenciára több mint 30 csillagász, fizikus, biológus és más tudós érkezett az Egyesült Államokból, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Svájcból, Olaszországból és Chilébõl, köztük sokan nem katolikusok. A tudományos találkozó, melyet 2005-ben hasonló témájú konferencia elõzött meg, jól illeszkedik XVI. Benedek pápai programjába, melynek a hit és az értelem közötti kapcsolat erõsítése egyik deklarált célja.

A modern tudomány eredményei felé való nyitás irányába mutatott a jezsuita Funes egy emlékezetes tavalyi nyilatkozata is, melyet a vatikáni L'Osservatore Romano nevû lapnak adott. Ebben az argentin tudós-pap kijelentette, hogy a földön kívüli életformákban - akár az intelligens élet lehetõségében - való hit nem zárja ki az Istenben való hitet. Ha ugyanis kizárnánk ennek lehetõségét, az olyan lenne, mintha korlátoznánk Isten teremtõ szabadságát - érvelt A földönkívüliek a barátaim címû interjúban.

Funes akkor kitért arra a bonyolult teológiai kérdésre is, hogy ha valóban léteznek földönkívüliek, õk is megváltásra szorulnak-e. A pap szerint "ha léteznek földönkívüli lények, nem biztos, hogy szükségük van a megváltásra ... elképzelhetõ, hogy teljes barátságban maradtak teremtõjükkel, így nem követték el az eredendõ bûnt".

A katolikus egyház számos vezetõ méltósága ma nyíltan elfogadja az õsrobbanás elméletét. A Vatikán idén egy konferenciát is támogatott, melynek témája az evolúció, apropója Charles Darwin fõmûve, A fajok eredete megjelenésének 150. évfordulója volt. Végül Galilei elsõ csillagászati megfigyeléseinek 400. évfordulója alkalmából múlt hónapban a Vatikáni Múzeumban megnyitott kiállítás is abba az irányba mutat, hogy XVI. Benedek pápa elõdjei útján járva próbál rácáfolni a katolikus egyházat tudományellenességgel vádoló véleményekre.