2024.03.29. - Auguszta

Az testméret asztrobiológiai jelentõségérõl, avagy – Mekkora (legyen) egy UFOnauta?

Az testméret asztrobiológiai jelentõségérõl, avagy – Mekkora (legyen) egy UFOnauta?
Csak akkor lenne értékes a Föld a földönkívûliek számára, ha egy ugyanolyan bolygón alakultak volna ki, mint mi! A „Vénuszlakók” és a „Marslakók” valószínûleg kényelmetlenül éreznék magukat itt…

Jelen írás 1996-ban készült a „Can You Not Tell a Lie?” (=„ Tudsz nem hazudni?”) címû esszé-naplómban. Közreadott formáján minimálisan változtattam, így híven tükrözi 12 évvel ezelõtti gondolkodásomat.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
… Csak akkor lenne értékes a Föld a földönkívûliek számára, ha egy ugyanolyan bolygón alakultak volna ki, mint mi! A „Vénuszlakók” és a „Marslakók” minden bizonnyal kényelmetlenül éreznék magukat itt, a Föld körülményei között.

Természetesen fontos szempont ennek megítélésében, hogy az életnek mégiscsak lehetnek standard feltételei, nem lévén olyan látható fokon sem a Marson, sem a Vénuszon, mint itt nálunk. Szóval mégiscsak lehetnek valamiféle standard követelményei az életnek – a fejlett, a környezet anyagait nem csak a biológiai struktúrán belül felhasználó, hanem azon kívül is bolygóméretûen felhasználható rendszerekkel átalakítani; és ehhez még az is fontos, hogy nem csupán biológiai léptékû energiaátalakulásokat képes tervezetten, rendszerszerûen produkálni.

Valószínûleg vannak olyan optimális struktúrák, amelyek alkalmasak egy adott bolygó (lét)feltételei között ennek maximális megjelenítésére. Lehet, hogy a mi alaptulajdonságaink pont ezek az alapformák.



Hogy mi következne ebbõl?

Fontos kérdés, hiszen az UFOlógusok és az észlelõk leírásai néhol emberi léptékkel képzelik el az UFOnautákat. Persze vannak olyan megfigyelések is, amelyek fél-, egyméteres testnagyságot írnak le. A testméretrõl szólva azt hiszem, a létfenntartás érdekében olyan testnagyság vagy csoportos szervezettség szükséges, amely vetekedhet a környék csúcsragadozóival. Az emberi lépték kb. megfelel az akkori (szárazföldi) csúcsragadozók léptékének – kutya, macskafélék, medvék – így csoportosan arányban voltak az erõk, s ez emellett elegendõ volt a közösség erejével a mamutok (vagyis az akkori legnagyobb termetû zsákmányállatok) elejtéséhez is. Jóval kisebb méretekkel lehet, hogy erõsen korlátozták volna fejlõdésünket, míg nagyobb testmérettel a genetikai változatosságunk és szaporodási, nemzedékváltási ütemünk lett volna jóval lassúbb, ami megint csak nem eredményezte volna legalábbis ilyen hamar a mostani fejlettségi fokot. A nagyobb mérethez még hozzátartozik a létért való közdelem is. Az ember, ha nagyobb lett volna, akkor nem lett volna annyi természetes ellensége, riválisa, így nem kényszerült volna olyan mérvû fejlõdésre, mint volt. Alapjában véve nem növényevõ volt – mint a harcis vegetáriánusok hirdetik – hanem praktikus okokból a húsevésnek is hódolt. A növényekhez nem lehetett mindig hozzájutni, míg vadászni szinte mindig lehetett a(z alapjában) növényevõ állatokra. Ez azonban megkövetelhette a képességek „pótlását”: a gyorsaságot és a gyilkoló-képességet nagyban segítették a dobó-hajító eszközök; az egyik leghatékonyabb akkoriban az íj-nyíl lehetett, no meg a csapdák – amik tovább csiszolgatták elõdeink elméjét.

Az elõbbi okfejtésre azért volt szükség, mert meg kellett értenünk azt, hogy egy faj a sok közül miként lépkedhetett az értelem felé. A UFOnautáknak is „biológiai fajnak” kell majd lenniük, és feltehetõ, hogy az értelem náluk is elõször a létért való küzdelemben kapott elõször 'értelmet'.

Talán ebbõl még nem következne, de valószínû, hogy „leendõ látogatóink” is hasonló kulturális utakat járnak majd be, mint mi, ahol egyszer csak majd az egyik kis közösségben kezdenek ráeszmélni, hogy amit õk alapnak képzelnek el, az csupán egy folyamat valamely részlete, amely az õ fizikai összetételûkkel szoros kapcsolatban van, így ezért fordítanak rá annyi figyelmet és energiát. Ettõl a pillanattól kezdve rádöbbennek, hogy õk csak a valóság egy-egy részletét ismerik, amely számukra – lehetõségeiknél és képességeiknél fogva – fontosak és ezért szembetûnõk; és kíváncsiakká lesznek arra is, hogy mi az, amit biológiai alkatuknál fogva nem érzékelnek – ez pedig elvezet a valóság alapos feltérképezéséhez, vagyis a természettudományokhoz, s törekszik arra, hogy vagy érzékekkel észlelhetõvé tegye a nem, vagy nehezen észlelhetõt, vagy valamilyen modellel képes legyen azt leképezni.

Feltehetõ, hogy õk is hasonló gondokkal fognak majd szembesülni a lehetõségeiket illetõen, mint most mi.

Ha emberi léptéket veszünk, akkor az ûrhajózás szempontjából nem lenne jó, ha a Föld nagyobb lenne, mint most, hiszen az a szökési sebességet nagyon megnövelné. Adott szerkezeti alapanyagoknál azonban ez döntõ tényezõ.

A nagyobb biológiai test, a nagyobb planetáris szökési sebesség további tömegnövekedést, további energiaigényt jelentene.

Egy kisebb tömegû bolygó viszont elveszítené a kémiai reakciók gyakoriságát biztosító közegét...