Röviddel az õsrobbanás után keletkeztek már szupernehéz fekete lyukak egy frissen közzétett tanulmány szerint.
A Zürichi Egyetem tudósainak kutatása fontos ismeretekkel szolgál a gravitáció és a világûr struktúráinak megértéséhez.
Az univerzum a jelenlegi ismeretek szerint 14 milliárd éves, kutatócsoportok szerint az elsõ galaxisok már az õsrobbanást követõ egymilliárd évben létrejöttek.
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A svájci tanulmány teljesen eltérõ felfogás a fekete lyukak létrejöttérõl szóló elméletekhez képest. A tudóstársadalom mindeddig abból indult ki, hogy a galaxisok lépésenként és lassan, kisebb darabokból álltak össze.
A zürichi szakemberek szerint ez az elgondolás a kisebb galaxisokra, így a Tejútrendszerre - közepén egy viszonylag kicsi fekete lyukkal - igaz.
Az óriásgalaxisok és a szupernehéz fekete lyukak azonban gyorsan létrejöhetnek. Ebben az esetben két õsgalaxis egymásnak ütközik és összeolvad. Ekkor gáz és por kondenzálódik az új galaxis központjában, és nagy területû "koronggá" áll össze. Ez instabillá válik, és még tovább hízik. Ebbõl alakul ki egy óriási fekete lyuk, anélkül, hogy elõször csillag keletkezne.
A galaxisok, amelyeket a szimuláció során elemeztek, napjainkban százszor nagyobbak lennének a Tejútrendszernél. Hasonló, ütközés után létrejött csillagrendszer a Földtõl 54 millió fényévre lévõ M87-es galaxis.
A zürichi tudósok szerint az új ismeretek hozzájárulhatnak a gravitációs hullámok felderítéséhez, és ezáltal közvetlen bizonyítékkal szolgálhatnak Albert Einstein relativitáselméletére.
Einstein szerint a szupernehéz fekete lyukak összeolvadása óriási gravitációs hullámokat vetett ki. A tér-idõ kontinuumban ezeknek a hullámoknak a maradéka állítólag még mindig mérhetõ. A mérések helyes értelmezéséhez azonban fontos megérteni ezeknek az óriási fekete lyukaknak a keletkezését - hangsúlyozták a tudósok.