Búcsúzik egy ûrsikló: negyedszázados szolgálat és harminckét ûrmisszió után az Atlantis amerikai ûrrepülõgép befejezte utolsó hivatalos útját.
Fedélzetén hat asztronautával 2010 május 26-án, közép-európai idõ szerint pontban 14 óra 48 perckor zökkenõmentesen leszállt a floridai Cape Canaveral ûrközpontban. Tizenkét napos, elvileg végsõ küldetésén egy új modult szállított a még épülõ Nemzetközi Ûrállomásra (ISS). Az amerikai ûrkutatási hivatalnál (NASA) a 132. ûrsiklórepülés után a búcsúzás hangulata és egy kicsit a mélabú uralkodott.
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Az Atlantis pályafutása során összesen 294 napot töltött Föld körüli pályán, és 4648-szor kerülte meg a Földet; ezalatt 189 ausztronautát szállított és 11-szer kapcsolódott össze a Nemzetközi Ûrállomással. Hétszer a Mir ûrállomáson, és egyszer a Hubble ûrteleszkópnál is járt. Mostani utolsó tervezett útjával további 7,72 millió kilométerrel toldotta meg azt a 194 159 811 kilométert, amelyet addig megtett.
Az Atlantis utolsó küldetésének befejezése visszavonhatatlanul jelzi az 1981-ben kezdõdött ûrsiklókorszak közelgõ végét.
Az eredetileg öt amerikai ûrrepülõgépbõl már csak három (az Atlantis, a Discovery és az Endeavour) használható, mivel a Challenger (1986) és a Columbia (2003) felszállás, illetve a Földre való visszatérés közben felrobbant, és a rajtuk utazó ûrhajósok - összesen tizennégyen - életüket vesztették. Az elöregedett flotta "nyugdíjba vonulása" elõtt már csak két küldetést teljesít. Szeptember 16-án bocsátják fel a Discoveryt, majd az Endeavournek jut az a megtiszteltetés, hogy november közepére-végére beütemezett útjával végleg lezárjon egy csaknem 30 éves korszakot az amerikai ûrhajózás történetében.
A NASA most tanulmányozza azokat a pályázatokat, amelyeket múzeumok és tudományos központok nyújtottak be az Atlantis és az Endeavour kiállítására. Június vagy július végén határoznak sorsukról. A Discovery helyérõl már döntöttek: a Smithsonian Légi és Ûrmúzeumba kerül.
Az ûrrepülõgépek kivonását a Fehér Ház a szûkös pénzügyi forrásokkal, biztonsági aggályokkal és azzal magyarázta, hogy nem képesek a Föld körül hozzávetõleg 350 kilométeres magasságban keringõ ûrállomás pályáját meghaladó távolságra eljutni. Barack Obama amerikai elnök az ûrsiklóprogram folytatása, a Holdra való visszatérést szolgáló hordozórakéta és ûrhajó kifejlesztése helyett a Földtõl távolabb lévõ célpontok elérésére alkalmas új technológiák kidolgozását szorgalmazza, amelyekkel néhány évtizeden belül emberek juttathatók el aszteroidákra és a Marsra. Erõsen vitatott javaslata ez idõ szerint a washingtoni kongresszus döntésére vár.
Az ûrsiklóprogram lezárása után a Nemzetközi Ûrállomást csak az orosz Szojuz ûrhajókkal lehet majd elérni mindaddig, amíg egy új amerikai ûrjármû a forgalomból kivont ûrrepülõgépek helyére nem lép. Az amerikai ûripar jövõje azonban bizonytalan, miután az elnök a magas költségekre hivatkozva leállította elõdje, George W. Bush 2004-ben elindított, nagyra törõ Constellation-programját. Ennek végcélja az lett volna, hogy az amerikaiak 2020 környékén visszatérjenek a Holdra, ahol legutóbb 1972-ben jártak, és ott holdbázist építsenek ki, mintegy a Mars meghódításának nyitányaként.
Ennek a programnak a keretében készülne el az Orion ûrhajó, amely 2015-tõl folytathatná az ûrsiklók küldetését. A NASA eddig több mint 10 milliárd dollárt költött a Hold-programban az új hordozórakéta, az Ares-1 és az Orion kifejlesztésére. Az elnök azután kezdeményezte a terv törlését, hogy szakértõi megállapították: a NASA 2028-ig nem tudná kifejleszteni az új rakétát, és már túllépte a tervezett költségvetési keretet.
Az amerikai kormány a magántõke bevonásától reméli a szükséges pénzeszközök megteremtését, és elképzelése szerint a jövõben privátcégek is eljuttathatnának embereket és teherrakományt az ISS-re "ûrtaxikkal". Az ehhez szükséges rakéták és ûrhajók megépítéséhez 6 milliárd dolláros támogatást ígért.
A Holdra való visszatérés tervének elvetése egyben azt is jelenti, hogy az amerikaiak egyelõre letesznek nagy álmuk megvalósításáról, a Mars meghódításáról is, mert a Holdat használták volna ugródeszkaként a vörös bolygóra való utazáshoz. Obama április 15-én a floridai Kennedy Központban azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak 2025-re lesz olyan ûrhajója, amellyel a korábbiaknál hosszabb ûrutazásokat lehet tenni, és amerikai ûrhajósok várhatóan a 2030-as évek közepéig eljutnak a Marsra.