2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Száznál több magyar mûszer járt eddig a világûrben

Budapest - Száznál több magyar mûszer járt eddig a világûrben - hangsúlyozta Both Elõd fizikus, csillagász, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatója az ENSZ október 4-10. között zajló Ûrkutatási Világhete alkalmából.

Az ENSZ 1999-ben döntött az Úrkutatási Világhét megrendezésérõl, amellyel a nemzetközi szervezet két évfordulóra kíván emlékeztetni. Egyrészt 1957-ben állították Föld körüli pályára bolygónk elsõ mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Ezzel az eseménnyel vette kezdetét az ûrkorszak, tíz évvel késõbb, 1967-ben írták alá a világûr békés célú hasznosításának alapelveit rögzítõ nemzetközi szerzõdést. Az ûrkutatási világhét célja, felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét az ûrtudományok mindennapi hasznára.

Both Elõd rámutatott: az ûrkutatás gyakorlati jelentõségét a fejlesztéseknek a mindennapi használatba történõ átültetése adja. Ezek közül a mûholdas telekommunikáció alkalmazása a legszélesebb a magánszférában. Igen jelentõs az ûrkutatási eredmények mezõgazdasági felhasználása is, amikor a mûholdak segítségével történik a termésbecslés, vagy a parcellák ellenõrzése. A mûholdak nagyfelbontású felvételei felhasználhatók a katasztrófavédelemben is az erdõtüzek, folyami szennyezõdések, árvizek és belvizek pontos kiterjedésének meghatározására.

A hazai ûrkutatás történetét felidézve elmondta, hogy a kezdeti lépést 1946-ban történt, amikor a Bay Zoltán vezetésével alakult hazai kutatócsoport sikeresen vette a Hold felszínérõl a radarjelet. Magyarország az ENSZ Világûrbizottság (COPUOS) egyik alapító tagja volt 1959-ben. Az elsõ magyar fejlesztésû mûszer, a mikrometeorit-csapda 1970-ben jutott el a világûrbe. Tíz évvel késõbb, 1980. május 26-án szállt fel az elsõ magyar ûrhajós, Farkas Bertalan, aki hat magyar mûszerrel végzett kutatásokat a Szaljut-6 ûrállomás fedélzetén. 1984-ben indult útjára a Vénusz tanulmányozására felbocsátott Vega-1 és Vega-2 ûrszonda: fedélzetükön magyar mûszerek is voltak. Eddig több mint 100 magyar mûszer járt a világûrben.

Both Elõd kitért arra is, hogy 1991-ben Magyarország a közép-kelet-európai államok közül elsõként írt alá együttmûködési egyezményt az Európai Ûrügynökséggel (ESA). 2003 óta Magyarország részese az Európai Együttmûködõ Államok Programnak (PECS Plan for European Co-operating States). Lezárult az elsõ ötéves idõszak, s a 49 projektbõl 48 sikeresen zajlik. "Ez egy nagyon jó arány. Még jobb arány az, ha az éves díjat, amely 2008-ban 2 millió eurót volt, a pályázatok révén teljes egészében vissza tudtuk hozni. Most végezzük az utolsó simításokat a következõ 5 évre szóló PECS-szerzõdésen".

Magyarország részt vesz az ESA Rosetta-programjában: a 2004-ben elindított ûrszonda tíz év alatt éri el az 500 millió kilométerre lévõ Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Magyarország szeretne bekapcsolódni a készülõ európai mûholdas helymeghatározó és globális navigációs rendszer kifejlesztését célzó Galileo-programba is.

"Huszonöt olyan hazai kutatóintézet van, amely már sok éve a partnerünk. Emellett 4-5 olyan cég van, amely rendszeresen együttmûködik és pályázóként is megjelenik. További néhány vállalkozás szerepel a címlistánkon, amely ugrásra készen áll az együttmûködés reményében" - hangsúlyozta Both Elõd, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatója.