2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Hat új Naprendszeren-kívüli bolygót fedeztek fel

Hat új, a Naprendszerünkön kívüli, úgynevezett exobolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport a CoRoT csillagászati mûhold segítségével - az új planéták között elõfordul "zsugorított" Szaturnusz, ahogy "felpüffedt" forró Jupiter, vagy az igen ritkának számító barna törpe.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A csillagászati mûhold, amelyet a Francia Ûrügynökség (CNES) készített több más ország és az Európai Ûrügynökség (ESA) közremûködésével, 2006 vége óta kering Föld körüli pályáján, hogy mindössze 27 centiméteres átmérõjû távcsövével a csillagok apró fényességváltozásait vizsgálja. A változások megfigyelése egyrészt a csillagok elõtt esetleg elvonuló bolygók felismerését szolgálja. Ez az úgynevezett tranzitmódszer, amelynek során egy csillag fényének periodikusan bekövetkezõ apró gyengülését mérik, amikor egy bolygó közvetlenül elõtte halad el. Másrészt a CoRoT a csillagok belsõ szerkezetét feltáró rezgések vizsgálatát teszi lehetõvé.

Amikor a mûhold egy ilyen rendszeresen bekövetkezõ elhalványulást regisztrál, az égbolt adott szegmensét földi telepítésû teleszkópokkal kezdik el figyelni. Annak ellenére, hogy a csillagászok nem tudják közvetlenül megfigyelni ezeket a planétákat, a csillagászati mûhold és a földi megfigyelések során nyert adatok segítségével képesek pontosan meghatározni a bolygók méretét, tömegét, pályáját.

"Minden egyes új exobolygó felfedezése újabb adalékkal szolgál az égitestek kialakulásának és fejlõdésének folyamatáról. Minél több ilyen bolygót találunk, annál jobban megértjük ezt a folyamatot" - nyilatkozta Magali Deleuil, a marseille-i asztrofizikai laboratórium kutatója, a CoRoT exobolygó-program vezetõje.

Susanne Aigrain, az Oxfordi Egyetem fizikai intézetének asztrofizikusa, a brit kutatócsoport vezetõje szerint mind a hat új bolygó igen érdekes a maga nemében.

A hat közül a CoRoT-8b katalógusjelû bolygó a legkisebb, amelynek tömege a Szaturnusz tömegének 70 százalékát teszi ki. Ez a projekt során felfedezett második legkisebb bolygó a CoRoT-7b után. Belsõ szerkezete tekintetében valószínûleg a Neptunusszal és az Uránusszal mutat hasonlóságot.

A CoRoT-10b az "excentrikus" óriás - olyan elnyújtott pályán kering központi csillaga körül, hogy felületi hõmérséklete 250 és 600 Celsius fok között ingadozik, e változás mindössze 13 nap leforgása alatt következik be: nem egészen két hétig tart ugyanis egy év ezen a planétán.

A CoRoT-11b központi csillaga, a CoRoT-11 40 óra alatt fordul körbe tengelye körül. (Összehasonlításképp a mi Napunk rotációs periódusa 26 földi nap). Így bravúros teljesítményt jelentett a CoRoT-11 felfedezése, mivel tranzitmódszerrel igen nehéz észlelni egy gyorsan forgó nap esetében planéta okozta elhalványodást.

Felfedeztek három gigászt is - a CoRoT-12b, 13b és 14b katalógusjelû bolygókat. Mindhárom nagyon közel "merészkedett" saját napjához, ám igen különböznek tulajdonságaik tekintetében. A CoRoT-13b ugyan kisebb, mint a Jupiter, ám tömörsége a duplája, ez arra utal, hogy igen masszív kõzet alkotja belsõ magját. A CoRoT-12b a "felpüffedt" forró Jupiterek családjába tartozik, óriási méretét az intenzív csillagközi sugárzásnak köszönheti. A CoRoT-14b mérete a Jupiterével azonos, tömege viszont Jupiter tömegénél 7,5-szer nagyobb. Az ilyen nagytömegû, forró bolygók igen ritkák, a CoRoT-14b csupán a második ilyen planéta.

Felfedeztek egy barna törpét is, a CoRoT-15b katalógusjelû égitest tömege a Jupiter tömegének hatvanszorosa. Az égitest igen tömör, a Jupiter sûrûségét negyvenszer múlja felül, ezért sorolták az égitestet a barna törpék közé, amelyek jellegüknél fogva a csillagok és a bolygók közötti köztes helyet foglalnak el. A barna törpék sokkal ritkábbak, mint a bolygók, ami még izgalmasabbá teszi a felfedezést.