Csupán vízmolekulákat találtak a Holdon

A Chandrayaan–1 indiai ûrszonda csupán nyomokban jelen lévõ vízmolekulákat mutatott ki a Holdon, de ez így is fontos eredmény – nyilatkozta Kereszturi Ákos bolygókutató, a Collegium Budapest munkatársa. A kutató arra a hírre reagált, hogy The Times címû brit napilap értesülése szerint a Chandrayaan-1 indiai ûrszonda bizonyítékot talált arra, miszerint a Hold felszínén jelentõs mennyiségû víz található. Az áttörést jelentõ felfedezést a brit lap információi szerint az amerikai ûrhivatal, a NASA jelenti be hivatalosan. Az indiai ûrszonda fedélzetén ugyanis egy NASA-berendezés, egy speciális spektrométer van, ami eleve arra lett kifejlesztve, hogy a Hold felszínén, illetve a felszín alatt lévõ ásványok visszavert elektromágneses sugárzását észlelve a víz után is kutasson. Ez volt a Chandrayaan-1 (az elsõ indiai Hold-misszió) egyik fõ célja.

Mint Kereszturi Ákos kifejtette, emellett két ûrszonda, a Cassini és a Deep Impact korábbi adatai alapján is kimutatták, hogy a Hold felszínén nyomokban elõfordulnak vízmolekulák. Az indiai ûrszonda is nagyon sok helyen akadt ennek a nyomára.

"Korábban azt tartották, hogy nincsenek vízmolekulák a Holdon, most mégis úgy tûnik, hogy van belõlük egy kevés. Ez nem folyékony víz, és nem is jég. Jelenleg úgy fest, hogy ezek molekulák, itt-ott el vannak raktározódva, az ásványokhoz kapcsolódnak, és a felületekhez tapadnak, avagy gázként szabadulnak el a Holdról. Tehát kis mennyiségû vízmolekula ma is van a Holdon, amit sikeresen kimutatták a Chandrayan-1-, a Cassini-, és a Deep Impact-ûrszondával. A pólushoz közelebb, az ott lévõ kráterekben fordulhat elõ jég nagyobb mennyiségben" - magyarázta Kereszturi Ákos, hozzátéve, hogy cikkeztek már arról is, hogy a Hold-expedíciók majd hasznosíthatják ezt a vízkészletet.

A tudósok már régóta feltételezik, hogy a Hold sarkvidékein, a pólusok környékén a kráterek fenekén nagy mennyiségû vízjég fordul elõ. Ennek a megfigyelésére küldte ez év nyarán a NASA a Lunar Reconnaissance Orbiter-ûrszondát, amelynek két egysége október 9-én csapódik be az egyik ilyen kráterbe és a robbanás során kirepülõ törmelékben próbálják megfigyelni a vízjeget - amennyiben helyesek a feltételezések.

"Ha van sok vízjég, az a pólusokon lehet, a kráterek fenekén. Errõl még nem tudunk biztosat, de ha tényleg ott van, ez az, ami hasznosítható lenne az emberes expedíciók során.

Az indiai szonda sok helyen kevés vízmolekulát talált egyértelmûen, míg a sarki jég feltételezés, onnan egyelõre csak néhány ellentmondó megfigyelés van. Utóbbit talán az magyarázza, hogy a sarki jég, ha létezik is, portakaró alatt rejtõzik, ezért nehéz kimutatni" - hangoztatta Kereszturi Ákos.