Cape Canaveral, Washington - Fellõtték az ûrbe a floridai Cape Canaveral ûrközpontból a Keplert, az elsõ olyan amerikai ûrteleszkópot, amelynek fõ feladata az lesz, hogy Naprendszeren túli Földéhez hasonló méretû bolygók létét mutassa ki.
Az ûrszonda a kilövés után alig több mint egy órával Föld körüli pályára állt.
A három és fél éves missziójához kötõdõ kutatási programban magyarok is részt vesznek.
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A Naprendszeren túli bolygók, vagyis exobolygók létérõl az emberiségnek mintegy másfél évtizede van tudomása. Eddig több mint 300 olyan égitestet fedeztek fel, amely egy csillag - vagyis egy nap - körül kering. A világegyetemben tehát nem csak a mi Napunk kiváltsága az, hogy bolygókkal vegye magát körül, sõt a csillagászok gyanakvása szerint ez viszonylag általános jelenség.
A mostanáig felfedezett exobolygók azonban szinte kizárólag Jupiter méretû vagy még annál is jóval nagyobb gázóriások, amelyeken a - legalábbis a földi értelemben vett - élet lehetõsége kizárt. A Kepler feladata az lesz, hogy több mint 100 ezer csillag környezetérõl küldjön a földi irányító központba olyan felvételeket, amelyek alapján a szakértõk következtetni tudnak a Földhöz hasonló kõzetbolygók létére.
A 2006-ban felbocsátott francia-európai gyártmányú Corot ûrtávcsõ nemrég felfedezett ugyan egy olyan exobolygót, amelynek átmérõje csak kétszer nagyobb a Földénél, de ez az égitest olyannyira közel kering anyacsillagához, hegy eleve nem lehet "életgyanús" bolygónak tekinteni.
A Kepler viszont fõként a kiszemelt csillagoknak azt a környezetét vizsgálja, amely feltételezhetõen az úgynevezett lakható övezethez tartozik, vagyis központi naphoz nem túl közeli és nem is túl távoli zónákat. Ezekben az övezetekben a kedvezõ hõmérsékleti viszonyok következtében elõfordulhat az élet egyik alapeleme, a cseppfolyós halmazállapotú víz, és ha ott léteznek olyan kõzetbolygók, amelyek felszínén megmarad a víz, akkor azokon a planétákon korántsem kizárt, hogy megjelent az élet is, akárcsak a Földön milliárd évekkel ezelõtt.
A Kepler küldetését három és fél évre tervezték. A küldetés elsõ kilenc hónapja folyamán a szeizmológiai program keretében több mint 5000 csillag fényét fogják rögzíteni a detektorok. Az elõzetes eredmények alapján mintegy 1100 csillagot fog a misszió teljes idõtartama alatt figyelni az ûrtávcsõ. A szóban forgó teleszkóp a csillagok oszcillációit olyan fantasztikus pontossággal képes detektálni, hogy a tudósok közvetlenül láthatják majd a csillagok szerkezetében a csillagfejlõdés miatt bekövetkezõ változásokat.
Az adatok minél jobb kiaknázása érdekében egy konzorcium jött létre, melynek révén a tudósok világszerte hozzáférhetnek a létrejövõ hatalmas adatbázishoz. A Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium (Kepler Astroseismic Science Consortium, KASC) több mint 200 kutatót tömörít a világ 50 országából.
Több magyar kutató is aktívan részt vesz a KASC munkájában: az adatok elemzése, modellszámítások és földi megfigyelések révén járulnak hozzá a projekt sikeréhez. A Kepler látómezejébe esõ egyéb objektumok, így a pulzáló változócsillagok is soha nem látott részletességgel lesznek vizsgálhatók. A hazai tudósok az elõkészítõ munka során számos ilyen csillagot javasoltak, melyek bekerültek a Kepler programjába. A KASC tudományos programját 14 munkacsoport fogja megvalósítani. Ezek közül a cefeida változócsillag-típushoz kapcsolódó csoportot Szabó Róbert (MTA KTM CsKI) fogja vezetni, míg a mira csillagok vizsgálatának koordinálásával Kiss Lászlót (University of Sydney) bízták meg.