2024.03.28. - Gedeon, Johanna

A Naprendszer kis égitestjei bolygórendszerünk kialakulásáról hoznak hírt

A Naprendszer kis égitestjei bolygórendszerünk kialakulásáról hoznak hírt
A Naprendszer kis égitestjei bolygórendszerünk kialakulásáról hoznak hírt. Ezt a MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa a Steins kisbolygóról készített felvételek kapcsán mondta el.

A magyar csillagász ugyanis tagja annak a nemzetközi tudományos kutatócsoportnak, amely az Európai Ûrügynökség (ESA) Rosetta ûrszondájának OSIRIS képfelvevõrendszerével a 2867 Steins kisbolygóról készített részletes felvételeket, amikor az szeptember 5-én 800 kilométerre közelítette meg a fõ aszteroidaövben a Nap körül keringõ kis égitestet.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A Rosetta alapvetõen üstököskutatásra kifejlesztett ûreszköz, amely 2004. március 2-án indult útnak. Elsõdleges úti célja a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös, amelyet 2014-tól kezdõdõen legalább egy évig részletesen vizsgál a helyszínen. Ennek során a tervek szerint a Philae elnevezésû leszállóegység az üstökösmag felszínén végez majd méréseket.

Mint Tóth Imre kifejtette, a kis égitestek tanulmányozásával a bolygók kialakulásakor végbement fizikai, kémiai folyamatokról szerezhetnek ismereteket a kutatók, illetve az azóta eltelt idõ alatt a bolygóközi térben a Nap körüli keringésük során történtekrõl.

"Az egyszerû felépítésû õseredeti kis égitestek - az üstökösök, illetve bizonyos primitív kisbolygók - azok, amelyek vízjég vagy más formában sok vizet tartalmaznak. Az üstökösök kozmikus méretekben parányi magjáról úgy tartjuk, hogy a kisbolygókhoz hasonlóan lényegében megõriztek a Naprendszer kialakulásakor fenállt õsi állapotok lenyomatát. Az üstökösök és az egyszerû felépítésû kisbolygók inkább a külsõ naprendszerben keringenek, mert ott, távolabb a Naptól, túl a +hóhatáron+, a bennük lévõ jeges anyag megmarad, megõrzõdik, nem párolog el" - emelte ki a csillagász.

Tóth Imre szerint a kisbolygók zöme a Mars és a Jupiter közötti fõ aszteroidaövben kering a Nap körül, de több kisbolygó és üstökös is bekerült a belsõ bolygók közé, így a Föld közelébe is.

Mint kifejtette, az õsi Naprendszerben, a kozmikus idõskálán az égitestek kialakulása közben és nem sokkal azután igen heves ütközési folyamatok mentek végbe. Ezek következményei az égitesteken látható becsapódási alakzatok - kráterek, medencék. Ma egyre inkább az a nézet kerül elõtérbe, hogy nem az üstökösmagok hozták a Földre a vízkészlet egy jelentõs részét, hanem a fõ aszteroidaöv külsõ részén keringõ, nagy vízjégtartalmú kisbolygók egy része az õsi Naprendszerben a bolygórendszer belsõ térségei felé vette útját és a Földdel ütközve a vízkészletük egy jelentõs része a bolygónkon maradt, vagyis ma talán a kisbolygók vizét isszuk.

A belsõ bolygókon - köztük a Földön is - a becsapódások döntõ többségét a kisbolygók okozták. Fontos a kisbolygók anyagi összetételének, belsõ szerkezetének, különösen a földközeli objektumoknak a megismerése. Ezek ismeretében ugyanis megfelelõ módszerekkel elhárítható a Földet fenyegetõ veszély.

"Fontos megjegyezni, hogy nem ismerünk a Földet veszélyeztetõ konkrét kis égitestet. Az ütközés valószínûsége elenyészõen parányi, de adott esetben az ütközéssel járó pusztítás katasztrofális lehet" - hangsúlyozta a csillagász.

Tájékoztatása szerint a Rosetta ûrszonda által meglátogatott 2867 Steins kisbolygó különleges színképtípusú, tehát különleges kémiai, illetve ásványtani összetételû kis égitest, amelybõl kevés van, így vizsgálata ezek keletkezésérõl és fejlõdésérõl ad új ismereteket.

"Továbbá a Steins a fõ kisbolygóövezet legbelsõ, a Mars pályájához közeli vidékén kering. Innen sok kisbolygó különbözõ gravitációs és nem gravitációs fizikai folyamat következtében veszi az irányt a belsõ bolygók, így a Föld felé. A Steins tehát a földközeli kisbolygók egyik forrásvidékérõl hoz információt, az ott végbement és végbemenõ folyamatokról, például a múltbeli heves ütközésekrõl.

A Steins felszínen sok kráter és más alakzat is látszik a Rosetta OSIRIS képfelvevõrendszere által készített felvételeken, amelyek idõs felszínt, valamint arra rárakódó, azt elfedõ fiatalabb rétegeket mutatnak. Az adatok elemzése még folyik és hosszabb idõt vesz igénybe. Az biztos, hogy a Steins kisbolygó idõs felszínét beborító kráterek a bolygórendszerünk régmúltjában lejátszódott heves ütközési folyamatokról adnak hírt" - összegezte Toth Imre csillagász a kisbolygók kutatásának fontosságát ismertetve.