A Gordon nevû robot agyát patkányok idegsejtjeibõl tenyésztették, ezzel létrejött a világ elsõ, élõ agyszövettel irányított mesterséges szerkezete. Gordont megalkotói az angliai Reading Egyetemen mutatták be szerdán.
Az úttörõ kísérlet újabb lépés a mesterséges és természetes intelligencia közti határ eltüntetése irányában, és felfedheti az emlékezés és tanulás alapvetõ elemeit - nyilatkozták a kutatók. Hmm... ez már egy új korszak kezdete lehet?!
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A Wall-E animációs film hõsére hasonlító Gordon agyában 50 és 100 ezer közti aktív neuron található. A szakosodott idegsejteket patkánymagzatokból távolították el, és tápanyaggal együtt vitték fel õket egy nyolcszor nyolc centiméteres lapra, amelyen 60 elektródát helyeztek el korábban. Az így létrejött sokelektródás chip az érintkezõ felület az élõ szövet és a gép között.
Az agy elektromos jeleket küldhet a robot kerekeinek meghajtásához, és fogadhatja az érzékelõk által a környezetbõl begyûjtött reakciókat. Mivel az agy élõ szövet, különleges, szabályozott hõmérsékletû egységben kellett elhelyezni, "testével" pedig bluetooth-os rádiókapcsolat segítségével kommunikál.
Gordont sem ember, sem másik gép nem ellenõrzi. A neuronok a kezdetektõl aktívak: "24 órán belül üzeneteket küldtek egymásnak és kapcsolatokat létesítettek" - közölte Warwick. Egy héten belül pedig már néhány spontán, agytevékenységhez hasonlító aktivitást tapasztaltak a kutatók. Külsõ stimulálás nélkül azonban az agy néhány hónap alatt elpusztulna.
Gordont most különféle dolgokra próbálják megtanítani a kutatók, bár egy bizonyos mértékig maga is tanul. Amikor például hozzáér a falhoz, az elektromosan stimulálja a robot érzékelõit. Ha újra elõfordul az eset, Gordon megtanulja, mi történik. A folyamat elõsegítése érdekében különbözõ, az idegsejtekre ható kémiai anyagokat is alkalmaznak a szakemberek.
Gordonnak ráadásul többszörös személyisége van, a kutatók ugyanis több "agyat" hoztak létre, az egységeket pedig cserélgethetik a robotban. "Elég vicces, ahogy különbséget teszel az agyak közt. Egyik kissé heves és aktív, míg a másikról tudjuk, hogy nem szívesen teszi meg, amire rá akarjuk venni" - tette hozzá Warwick.
Fõként etikai okból kevéssé valószínû, hogy a világ maroknyi laboratóriumában, ahol ezt a témát kutatják, emberi idegsejteket használnának. Az ember 100 milliárd neuronjával szemben a patkányoknak csak egy millió van, ezért a vizsgált modell erõsen egyszerûsített. A kutatók szerint alapvetõ fontosságú annak megértése, hogyan kapcsolódik az egyes neuronok aktivitása a teljes, összetett rendszert alkotó szervezet viselkedéséhez.