2024.03.29. - Auguszta

50 éves a NASA

50 éves a NASA
1958. július 29-én Eisenhower amerikai elnök aláírta az Országos Légügyi és Ûrhajózási Igazgatóság (NASA) létrehozásáról szóló törvényt. Amerikát szorította az idõ, a szovjetek egy évvel korábban a Szputnyikkal sarokba szorították az ûrversenyben lemaradni látszó Egyesült Államokat. Az ûrtörvény aláírása után két hónappal már "élesben" kezdte meg mûködését a világ egyik leghíresebb kormányhivatala.

A Szputnyik-krízis után Amerikának magasabb sebességre kellett kapcsolnia:
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
az eddig szétszórtan, a hadsereg különbözõ részlegeinél és ügynökségeknél zajló kutatásokat központosítani kellett.

1958-ban az Explorer-1 révén amerikai mûhold is pályára állt, 1961-ben pedig a Mercury-program keretében már az elsõ ûrugrást is végrehajtották, Alan Shepard volt az elsõ amerikai a világûrben. A NASA szakemberei a világûrkutatás olyan területeire összpontosítottak, amelyeken még volt esélyük az elsõség megszerzésére. Ez sikerült is: 1969-ben elsõ ízben amerikai ûrhajósok jutottak el a Holdra, Neil Armstrong és Buzz Aldrin nevét az egész világ megismerte.

1972-ben némileg irányt váltott a NASA, a Gemini- és az Apollo-programok után a Naprendszer távolabbi részeinek kutatása is nagyobb hangsúlyt kapott. Ennek eredményeképpen a Pioneer-10 ûrszonda 1983-ban elhagyta a Naprendszert. Harmadik jelentõs vállalkozásuk az ûrrepülõgépek kifejlesztése volt, ami új fejezetet nyitott az ûrhajózás történetében. Az ûrsikló flotta mûködtetése hatalmas vállalkozásnak bizonyult. Összesen hat ilyen ûrrepülõgépet építettek, amelyek közül öt repült a világûrben. 1981 óta száznál is több repülést hajtottak végre. Az ûrsiklók által fémjelzett korszakra két tragédia árnyéka vetül: a Challenger 1986-ban, a Columbia 2003-ban semmisült meg.

Mivel a NASA tevékenységi illetékességébe tartozik a földi légkör, a Földet környezõ térség, a világûr tudományos vizsgálata, a légiközlekedési eszközök és ûreszközök kifejlesztése, a kozmosz távlati hasznosításának tanulmányozása, valamint a vonatkozó tudományos, gyártási és adminisztratív teendõk összehangolása, illetve a repülésügyi és ûrhajózási nemzetközi együttmûködés gondozása, az ügynökség számos tudományos programot is folytat az "emberes programok" mellett. Ûrszondák kutatják a bolygókat, napjainkban éppen a Mars feltérképezése tartja lázban a világot.

A hidegháború végével a nemzetközi együttmûködés is elõtérbe kerülhetett, az Egyesült Államok ma már Oroszországgal együttmûködve építi a Nemzetközi Ûrállomást. Ennek ellenére a két ûrnagyhatalom között feszültségek is vannak. Amerika hamarosan leszereli az ûrsiklókat, így évekig Oroszországra lesz utalva. Ez pedig, mint azt sokan hangoztatják amerikai részrõl, "szörnyû kiszolgáltatottsággal" jár majd.

A NASA számos objektuma és intézménye vált világhírûvé: a floridai Cape Canaveralban levõ Kennedy Ûrközpont, a Goddard Ûrközpont, az Edwards légitámaszpont, vagy éppen a pasadenai laboratórium. Az ûrkutatási hivatal a populáris kultúrában is népszerû helyet vívott ki magának, számos film és könyv dolgozta fel az intézmény történetének egy-egy fejezetét.