2024.04.20. - Tivadar

A Hubble ûrtávcsõ napjainkban

A Hubble ûrtávcsõ napjainkban
A tervezett nagyjavítással az alapvetõ mûködés fenntartása mellett a Hubble teljesítménye is jelentõsen növekszik majd.

A színpompás és részletgazdag felvételeket készítõ Hubble Ûrtávcsõ minden bizonnyal a csillagászat egyik legismertebb ûreszköze. A nagyközönséget is gyönyörködtetõ képek mellett a Hubble rendkívüli mértékben kitágította a szakemberek ismereteit a távoli Univerzumról, valamint a Világegyetem történetének korai szakaszáról.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A HST várva-várt használatba vétele azonban nem ment minden zökkenõ nélkül: nem sokkal az 1990. április 24-i felbocsátást követõen kiderült, hogy egy, a fõtükör csiszolásában és ellenõrzésében elkövetett hiba miatt a teljes berendezés közel sem képes az elvárt teljesítményre. Az ezt követõen megtervezett COSTAR optikai korrekciós rendszer 1993. decemberi beszerelése sikeresen orvosolta a problémát, így a Hubble azóta az elvárt minõségben készíthette felvételeit.

Sok évnyi mûködés után azonban a korosodó ûrtávcsõ berendezései sorra hibásodtak meg, amelyek közül több használhatatlan. Így jelenleg sem mûködik a 2004-ben elromlott STIS (Space Telescope Imaging Spectrograph) ultraibolya képalkotó spektrográf, amivel a távoli galaxisok távolsága és anyagi összetétele meghatározható. Hibás továbbá a több alkalommal javított, majd 2007-ben végleg használhatatlanná vált ACS (Advanced Camera for Surveys) kamerarendszer, aminek kiesése – a távcsõ legjobb felbontású képalkotó berendezéseként – különösen fájdalmasan érintette a szakmát. A HST összesen hat giroszkópja közül pedig jelenleg már csak kettõ mûködik, ami megnehezíti a távcsõ pontos irányban tartását (elméletileg legalább három giroszkópra lenne szükség a teljes térbeli orientáció meghatározásához, de bizonyos megkötésekkel két giroszkóp is elegendõ). A giroszkópok eddigi meghibásodási üteme alapján arra lehet következtetni, hogy akár már 2008-ban is mindössze egy mûködõképes példány maradhat, ami viszont lehetetlenné tenné az Ûrtávcsõ további használatát.

A szükséges javítások elvégzése azonban lehetetlenné vált a Columbia ûrrepülõgép 2003-as katasztrófája után, amikor biztonsági megfontolásokból úgy döntöttek, hogy az ûrsikló nem távolodhat el a Földtõl a Hubble megközelítéséhez szükséges távolságra. A szükséges javítások elmaradása miatt így kétségessé vált az immár 18. éve Föld körül keringõ Hubble Ûrtávcsõ sorsa.

2006-ban végül is a NASA úgy döntött, hogy végrehajtják az utolsó, negyedik szerviz-missziót az Ûrtávcsõhöz. A 2008 augusztusára tervezett út során nemcsak az esedékes javításokat végzik el, de két új berendezést is felvisznek. Az újonnan beépítendõ giroszkópokkal és a kicserélt akkumulátorokkal a Hubble várhatóan egészen 2013-ig mûködõképes marad, de esetleg még a 2020-as években is használható lesz. A két új mûszer egyike a WFC3 (Wide Field Camera 3) kamera, amelynek segítségével a Hubble halványabb, így tõlünk távolabb levõ galaxisokat figyelhet meg, még mélyebbre hatolva az Univerzum titkaiba. A másik eszköz a COS (Cosmic Origins Spectrograph), amely a meghibásodott példányhoz hasonlóan szintén ultraibolya tartományban fog dolgozni, elsõsorban roppant távoli objektumok, például kvazárként megfigyelhetõ, intenzív sugárzást kibocsátó fekete lyukak vizsgálata során.

Az új berendezések beépítése révén az Ûrtávcsõ teljesítménye bizonyos területeken 90-szeresére nõ meg. Míg a jelenlegi kiépítésben a Hubble az Õsrobbanást követõ 800 millió év körül keletkezett galaxisok vizsgálatára képes, az újakkal akár a mindössze 400 millió éves példányokat is kutathatja majd. Bár ez az idõszak az Univerzum 13,7 milliárd éves korához képest nem tûnik túl jelentõsnek, ebben a korai korszakban igen gyorsan zajlott a fejlõdés, ezért viszonylag rövid idõ alatt is jelentõs változások mentek végbe.

A megnövekedett teljesítmény egyrészt a beépített új, korszerûbb rendszerek nagyobb érzékenységébõl, másrészt jobb felbontásából ered. A változások révén egy adott égterületen, ahol például az ûrszonda jelenleg 10 galaxis megfigyelésére képes, az új eszközök várhatóan mintegy 900 csillagvárost mutatnak majd.

Az ûrhajósok azonban eddig példa nélkül állóan bonyolult és kockázatos javítási feladatok elõtt állnak. A szkafanderekhez tartozó ormótlan kesztyûben kell majd igen apró csavarokat kicsavarniuk, nyomtatott áramköri paneleket kicserélniük. Ráadásul egyes berendezések úgy helyezkednek el az Ûrtávcsõben, hogy a javítást végzõ személy nem is láthatja a csavarokat, amikkel dolgozik. További veszélyforrás, hogy esetenként a borító fémlemezt is át kell vágniuk, aminek során a vágások mentén keletkezõ éles peremek is veszélyt jelenthetnek a személyzet ûrruhájára. A cserék és javítások mellett az Ûrtávcsõ egy új szigetelõréteget is kap, így fedve el a meglevõ szigetelésen eddig keletkezett apró repedéseket. Mindemellett egy újonnan felszerelendõ nagy pontosságú irányérzékelõ biztosítja majd a Hubble eddiginél pontosabb irányon tartását. Végül pedig egy olyan berendezést is kap a szonda, melynek révén egy jövõbeli, utolsó misszió során Hubble biztonságos módon visszairányítható lesz egy földi óceán mélyére.

Bár a küldetést 2008 augusztusára tervezik, nem kizárt, hogy az ûrsikló indításainak csúszása miatt valamivel késõbbre tolódik.

Forrás: NewScientistSpace, 2008. januar 8.
Molnár Péter


Ûrtávcsõ bõvítés / NASA