Az emberiség 1960 óta próbál ûreszközöket küldeni a Mars közelébe vagy magára a bolygóra.
A kísérletek fele kudarccal végzõdött.!
1960-1964: A Szovjetunió 6 szondát indít a Marsra, az Egyesült Államok 1964-ben küldi az elsõt, egyik sem járt sikerrel.
1964: A szovjet Zond (szonda) kis távolságra elrepül a Mars mellett, de nem tud adatokat küldeni.
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
1969: A távérzékelõkkel felszerelt amerikai Mariner 6 és Mariner 7 elemzi a Mars légkörét és felszínét, csaknem 200 felvételt küld a Földre a Mars északi és déli sarkáról és a Phobos holdról.
1971: Az amerikai Mariner 9 lett az elsõ ûreszköz, amelynek sikerült a Mars körül pályára állnia. Fényképezte a felszínt, és közeli felvételeket készített Mars két holdjáról, a Phobosról és a Deimosról.
1976: Az amerikai Viking 1 és Viking 2-rõl leszálló egység száll le a Marson. A Viking 2 leszálló egysége biológiai kísérleteket hajt végre, de ezek nem adnak bizonyítékot az élet jelenlétére, de meglepõ vegyi folyamatokat tapasztal a talajban.
1997: Az amerikai Mars Global Surveyor (általános Mars-kutató) Mars körüli pályára áll, és 9 éven át követi a bolygó felszíni változásait, modern kori vízfolyások és évszakváltozások nyomaira bukkan.
1997: Leszáll a bolygón az amerikai Mars Pathfinder (marsi nyomkeresõ). Mars-járója több mint 17 ezer képet és talajelemzési adatot küld a Földre. Ezekbõl kiderül, hogy a Mars valamikor meleg volt, felszínén folyékony vízzel és a mainál sûrûbb légkörrel.
1998: Japán is beszáll a versenybe, de Nozomi elnevezésû ûreszköze nem éri el a Marsot.
2001: Az amerikai Mars Odyssey (Mars-Odüsszea) robotûrhajó felbocsátása. Az Odüsszea máig a Mars körül kering, megfigyeléseket végez, és távközlési átjátszóként mûködik 2004 óta a két amerikai Mars-járó berendezés és a Föld között.
2003: Az Európai Ûrkutatási Hivatal felbocsátja a Mars Express eszközt, fedélzetén a brit gyártmányú Beagle 2 leszálló egységgel. A Beagle-lel megszakadt a kapcsolat akkor, amikor levált az ûrhajóról, és sorsa azóta ismeretlen.
2004: Az Egyesült Államok a Mars ellentétes oldalán a felszínre juttatja a Spirit (szellem) és az Opportunity (lehetõség) elnevezésû Mars-járót, ezek geológiai elemzéseket végeznek.
2004: George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok 2020 után egy holdi bázisról embert küld a Marsra.
2007: Az Európai Ûrkutatási Hivatal Rosetta robotûrhajója kockázatosan kis magasságú repülést hajt végre a Mars fölött.
2008. május 25. (európai idõszámítás szerint 26.) az amerikai Phoenix sikeresen leszáll a Mars északi pólusának közelében.
UFO a Mars egén
Mert minden relatív, ha egy földi szonda látogat a marsra, az ugyanúgy UFO, mint ha az övék jönne hozzánk. Amikor az alábbi video megjelenik a Hócipõ.hu-n, még nem tudni, hogy hétfõ hajnalban sikeresen landol-e a marson a Phoenix szonda. Drukkolunk, hogy ne járjon úgy, mint az 1999-es mars-szonda, amely egy számítási hiba miatt 150 helyett csak 60 kilométer magasan kezdett fékezni és elégett. Ugyanis az egyik felét európaiak, a másikat meg amerikaiak készítették. Persze, hogy mi európaiak méterben, az amerikaiak meg inchben számoltak, átváltani meg mindenki elfelejtett. Csak 125 millió dollár ment a levesbe.
A NASA lélegzetelállító 8 perces, a valós idõt szimuláló animációja azt mutatja meg, mi történik attól kezdve, hogy a Phoenix belép a vörös bolygó légkörébe 12,500 méter magasan, addig, míg a felszínre leérve kinyítja a napelemeit.