2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Pontosabb lesz a napviharok elõrejelzése az új NASA-napszondával

Pontosabb lesz a napviharok elõrejelzése az új NASA-napszondával
Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) február 9-én bocsátja fel a Napdinamikai Obszervatórium (Solar Dynamics Observatory, SDO) elnevezésû újgenerációs napfigyelõ mûholdat, amelynek segítségével jobban megérthetjük a változékony naptevékenységet, és javíthatunk a világûr-idõjárás, különösen a napviharok elõrejelzésén.

Az új mûholdat a floridai Cape Canaveralbõl indítják útjára egy Atlas-V rakétával. Startját eredetileg 2009-re tervezték, de mûszaki gondok miatt elhalasztották.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A repülõ obszervatórium a nap 24 órájában figyeli majd a Napot, heti hét napon át, és az év minden napján. Az SDO minden tizedik másodpercben nyolc hullámhosszon készít felvételt az égitestrõl, minden képet 16 megapixeles felbontásban - ami megfelel egy korszerû profi kamera képfelbontásának.

A mûhold ellenõrzi a Nap ultraibolya(UV)-sugárzását és mágneses terének ingadozását, és egy ultrahangkészülékhez hasonló eszközzel belenéz a bolygó belsejébe. Mindez nemcsak a napfizikai tudásunkat gazdagítja, hanem lehetõvé teszi a veszedelmes napviharok korai elõrejelzését is. Ezeknek a jelenségeknek súlyos következményei lehetnek a földi életre: veszélybe sodorhatják a távközlési mûholdak, a navigációs rendszerek, sõt egyes villamosenergia-hálózatok mûködését is.

Ez az amerikai ûrkutatási hivatal elsõ missziója az Élet egy csillaggal (Living with a Star) elnevezésû új program keretében, és a NASA szerint egyben "koronaékszere" is. Legalább öt éven át kell az induláskor 3100 kilogramm súlyú obszervatóriumnak a Föld körül keringenie az Egyenlítõhöz igazított pályáján, amely lehetõvé teszi a Nap éjjel-nappali megfigyelését.

Milyen intenzív lesz a következõ napfoltciklus? Elõre lehet-e jelezni a jövõben, mikor vezetnek erõs napszelek ahhoz, hogy töltött részecskékkel "bombázzák" a Földet? Az inaktivitás egy hosszabb idõszaka a Naprendszer központi bolygóján meghosszabbíthatja-e a telet a Föld-lakók számára? Hogyan keletkeznek a Nap mágneses mezõi, és hogyan alakul át a mágneses energia kinetikussá, napviharok formájában? Ez alig néhány abból a temérdek kérdésbõl, amelynek megválaszolásához az SDO-nak hozzá kell járulnia.

A kutatók becsvágyó reményeik beteljesítéséhez három speciális mûszert szereltek a mûholdra. Négy teleszkópból álló rendszer fényképezi a Nap felszínét és légkörét, egy UV-detektor ellenõrzi az égitest ibolyántúli fényét. Ennek gyakorlati jelentõségét az adja, hogy az UV-sugárzás lassú ingadozásai befolyásolják a Föld légkörét és éghajlatát, a gyors ingadozások pedig megzavarhatják a mûholdon és telefonon keresztüli kommunikációt. Egy kombinált szeizmikus és mágnesesmezõ-detektor felvázolja a bolygó mágneses mezõit, és a sûrûségingadozások megfigyelésén keresztül - mint egy ultrahangkészülék - belenéz az égitest belsejébe is.

A napszonda olyan adatfolyamot állít elõ, amilyenre még nem volt példa a NASA-missziók történetében: naponta 1,5 terabájt adatot sugároz a Földre. Az ûrkutatási hivatal közleménye szerint ez csaknem ötvenszer több tudományos adatot jelent, mint bármely más eddigi misszió esetében.