Két hónapon belül három településrõl - Budapestrõl, Ballószögrõl és Körmendrõl - érkezett bejelentés az ufókutatókhoz azonosítatlan repülõ tárgyak észlelésérõl. A szakértõk szerint télen nagyobb az esélye repülõ csészealjak megpillantásának, ez fõképp a hosszabb ideig tartó sötét napszakoknak köszönhetõ.
Egy hol felvillanó, hol a horizontról eltûnõ fényes gömbre figyelt fel egy biztonsági õr március 8-án, Budapesten a XVIII. kerületben. Az ufó a Ferihegyi reptér közelében, az északi égbolton haladt.
Február 17-én egy ballószögi tanyáról jelentette egy asszony: egy háromszög alakú repülõ objektumot látott, amelynek csúcsai pulzáló, vöröses fényt bocsátottak ki magukból. A tanú nem vállalja a nevét, fél, hogy a környékbeliek bolondnak nézik.
A körmendi Sz. Ferenc január 11-én barátaival a városban sétált. Egyszer csak a keleti égbolton egy fehér, a csillagoknál is fényesebb gömbre figyeltek fel. Az ufó hirtelen vörös színûre váltott, majd eltûnt.
- A téli hónapokban több bejelentés érkezik hozzánk - mondta lapunknak Kriston Endre, a Magyar Ufókutató Intézet vezetõje - Ennek az lehet a magyarázata, hogy télen tovább tart a sötétség, könnyeb észrevenni a fényes tárgyakat, mint nappal.
A szakértõ szerint nemcsak amatõrök, hanem csillagászok is gyakran találkoznak megmagyarázhatatlan jelenségekkel. Õk azonban titkolják, mert a szakma kiközösítené õket. Egy csillagász, P. S. a Hold fényképezése közben örökített meg egy, a bolygó felszínétõl többszáz kilométerre cikázó gömböt. Az 1981-ben készült felvételeket csak most merte átadni az ufókutatóknak, inkognitóját azonban továbbra is meg kívánja õrizni.
Csak kevesen vállalják, hogy repülõ csészealjat láttak. Pónuzs László Zsolt közülük való. A biztonsági õr és kollégája tavaly december 17-én a miskolci hipermarketnél pillantott meg egy fényes repülõ tárgyat. A mai napig nincs rá épkézláb magyarázat, mi lebegett a bevásárlóközpont felett.
M. S.