A tejútrendszerben legalább négyszázezer csillag van, a hamarosan fellövendõ két nagy teljesítményû ûrteleszkóp azonban nem lesz képes mindegyiket megvizsgálni - mondta el Margaret Turnbull, a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa az Amerikai Társaság a Tudomány Elõmozdításáért nevû szervezet St. Louisban megrendezett éves közgyûlésén. Mivel Földön kívüli értelmes élet után kutatnak a csillagászok, kiválasztották azt a néhányat, amelynek bolygóin megfelelõek lehetnek a körülmények. Ha a csillag kora, tömege, fémösszetétele és hõmérséklete hasonlít a mi Napunkéhoz, a planéta pedig nincsen túl messze Napjától, de túl közel sem kering hozzá, alkalmas lehet civilizációk hordozására. A válogatásnál ugyancsak fontos szempont volt, hogy a kiszemelt csillag viszonylag közel legyen hozzánk.
Turnbull elmondta, hogy a kiválasztott csillagok egyike 10,5 fényévnyire van tõlünk, a többi 11,8, 16, 26, 42, illetve 51 fényév távolságra van a Földtõl.
A Naphoz hasonló csillagok három olyan stádiumon mennek át, mely esélyt ad az életre.
Az elsõ szakasz megközelítõleg tízmilliárd évig tart, ez idõ alatt az történik, hogy a csillag a magjában levõ hidrogént elégeti. A mi Napunk jelenleg ebben a szakaszban jár, a Föld pedig ennek a stádiumnak a lakható zónájában fekszik. Ez a zóna a Föld keringési pályájától csaknem a Mars pályájáig tart.
Amikor a csillag a növekvõ héliummag körüli köpenyben levõ hidrogént égeti, kivilágosodik és megnagyobbodik. Ebben a szakaszban a zónának a belsõ széle több milliárd évig lakható lesz, míg a külsõ szélen, ahol a Szaturnusz van, pár százmillió évig alkalmasak a körülmények az életre.
Ezután egymilliárd évig a lakható zóna az Uránuszon túlra esik.
Az elemzések szerint a körülmények változásának idõszakai elég hosszúak ahhoz, hogy lehetõvé váljon az élet kialakulása.
A Föld körüli száz fényévnyi körzetben csaknem százötven óriáscsillag van. A jövõben tehát az élet után kutató missziók, mint például a NASA Földi Bolygó Kutatása ezekre a bolygókra fokuszál, ha élettér és más civilizációk után kutat.
- A kutatások fõ csapásiránya a Naphoz hasonló csillagokkal kapcsolatos, melyek körül a Földhöz hasonló bolygókon tételezzük fel az életet. Az elmélet szerint a vörös óriáscsillagok körül keringõ bolygók után érdemes lehet kutatni.
(ber)