2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Bolygónk határai - avagy meddig bírja a Föld?!

Bolygónk határai - avagy meddig bírja a Föld?!
A globális természeti válság helyzete és a lehetséges közeljövõbeli forgatókönyvek kerültek terítékre a Fülöp Sándor, a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa által összehívott szakmai beszélgetésen, amely neves tudósok részvételével zajlott Budapesten.

Az eszmecsere apropóját egy, a Nature brit tudományos folyóiratban megjelent, Planetary boundaries (Bolygónk határai) címû cikk adta, amelyben a rangos szerzõgárda a földi bioszféra kémiai, fizikai, biológiai folyamatai által támasztott, az emberi civilizáció terjeszkedését behatároló korlátokat veszi számba.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A cikk mindenekelõtt leszámol azzal a gyakran hangoztatott nézettel, miszerint a jelenlegi felmelegedés egy teljesen természetes, idõrõl idõre visszatérõ periódus csupán a Föld életében, és ahhoz az emberi tevékenységnek nem vagy csak nagyon kis részben van köze - fejtette ki az értekezés tartalmát ismertetõ elõadásában Zlinszky János, a zöld ombudsman stratégiai és tudományos fõosztályának vezetõje. A tanulmányban látható ábra félreérthetetlenül mutatja a középhõmérsékletnek az utóbbi évtizedekre esõ függõleges kiugrását, amely jól láthatóan megtöri az évtízezredek során változatlan hõmérséklet-hullámzást.

A cikk a problémás gócpontok közül a mezõgazdasággal foglalkozik elõször. A kutatók hangsúlyozzák, hogy folyamatosan nõ a mûvelésbe bevont területek nagysága a természetes vegetáció rovására, ráadásul a legfrissebb adatok szerint a mûvelés alatt álló földeknek már 65 százalékán károsodott a talaj minõsége. Eközben a mintegy egymilliárd embernek napi megélhetést biztosító halászterületeknek már 75 százaléka túlhalászott vagy éppen biológiai határán mozog.

A természeti rendszerek határainak elérése, majd a szétesésbe való átbillenése a cikk központi témája. A kutatók érvelése szerint az egyes részrendszerek - mint például az Amazonas-esõerdõ, a Jeges-tenger és Grönland jégsapkája, a tibeti gleccserek, a metánt rejtõ szibériai tajga vagy az óceánok savassága - határaik elérésekor magukkal ránthatják a többi alrendszert is. Cikkükben rámutatnak, hogy a Jeges-tenger jégborításának olvadása már most átbillent a határon, az olvadás üteme kiszakadt a tudósok által jósolt sávból, és "szabadesésbe" ment át. A következõ felboruló alrendszer várhatóan a tibeti gleccserek lesznek, amelyek olvadása veszélybe sodorhatja Délkelet-Ázsia vízellátását, hiszen a térség legjelentõsebb folyói errõl a területrõl erednek. A tibeti gleccsereket a grönlandi jégsapka, majd az Amazonas-menti esõerdõk kényes ökológiai egyensúlyának visszafordíthatatlan felborulása követheti.

Mint hangsúlyozzák, mindez nem csak szélsõséges forgatókönyvek esetén, hanem a ma már biztosnak tûnõ, a nemzetközi tárgyalásokon elfogadott mértékûnek tekintett 2 Celsius fok körüli felmelegedés mellett is bekövetkezik. Ugyanakkor kiemelik, hogy számos olyan lépéssel lehetne javítani a helyzeten - például a szén-dioxid-kibocsátás visszafogásával -, amely nemhogy nem kerül semmibe, de még pénzt is hoz. Ilyen program például az épületek hõszigetelésének javítása. Nem pénzkérdésrõl van tehát szó, hanem politikai akaratról - húzzák alá a szerzõk.

Láng István akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Tanács (NFFT) társelnöke, az Országos Környezetvédelmi Tanács tiszteletbeli elnöke a Magyarország elõtti kihívásokról beszélt. Elmondta, hogy az NFFT nemrég elkészítette a fenntarthatósági jelentés elsõ változatát, amelyet egy hónapon belül nyilvánosságra hoznak. A 100 oldalas dokumentum rövidített változata várhatóan még novemberben az Országgyûlés elé kerül, melytõl azt várják, hogy rendelje el a részletes stratégia kidolgozását. A természeti válságról szólva a magát "humánszkeptikusnak" nevezõ akadémikus kifejtette, hogy a társadalom valójában nem érti, mi a helyzet, és a politikai elhatározás is hiányzik ahhoz, hogy a problémát súlyának megfelelõen kezeljék.

Kerekes Sándor közgazdászprofesszor, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke úgy vélte, hogy a környezeti válság fentrõl jövõ kezelési kísérletei, a nemzetközi konferenciák rendre kudarcot vallottak, ehelyett lentrõl felfelé, életmódváltással, szemléletformálással lehet valós eredményeket elérni. Kiemelte, hogy az embereknek a megvásárolt javak mintegy 70 százalékára valójában nincsen szükségük, csak a reklámok szuggerálják beléjük, hogy kell nekik az adott termék. "Nem normális, hogy egy termék megvásárlásakor az ár akár 80 százalékát is elérheti a marketingköltség" - hangsúlyozta.

Greenfo