2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Üstökösrõl származik az ember?

Üstökösrõl származik az ember?
Az elsõ elemzések alapján a Tempel 1 üstökös szerkezete sokkal ritkább, mint azt korábban gondolták, és több benne a szerves anyag, mint remélték.

A Tempel 1-bõl kicsapódó por és gáz lényegesen több szénrészecskét tartalmazott, mint azt várták, megerõsítve a gyanút, hogy az üstökösök szerepet játszottak a földi élet kialakulásában, írta meg a Space.com.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Reménykednek

Tekintse meg képeinket!A kutatók elismerték, hogy ennek az egy égitestnek az elemzése után nem lehet általános érvényû igazságokat kijelenteni, hiszen nem lehet tudni, hogy a Tempel 1 mennyire átlagos üstökös. Ugyanakkor remélik, hogy pontosabb képet kaptak arról, hogy milyen anyagokat hoztak az üstökösök a Földre 4,5 milliárd évvel ezelõtt.

Szénhidrogéneket jóval nagyobb mennyiségben találtunk, mint amire számítottunk, és több olyan anyagot is felfedeztünk a porban, amit eddig még nem sikerült azonosítani, lelkesedett a Marylandi Egyetem csillagásza, Michael A'Hearn, a NASA's Deep Impact küldetésének vezetõ tudósa.

Nagy találkozás

Ezek az elsõ komolyabb tudományos beszámolók a találkozás óta. A Deep Impact az elõzetes terveknek megfelelõen július negyedikén a hat kilométer átmérõjû Tempel 1 üstökös közelébe érkezett, és kilõtte az égitestre töltetét. A mosógép méretû, 372 kilós szerkezet helyi idõ szerint hét óra elõtt tíz perccel csapódott be a Tempel 1-be, hogy kiszakítson belõle egy darabot. Ennek az volt a célja, hogy, az égitest szerkezetét a szonda elemezni tudja. Az óránként 37 ezer kilométerrel száguldó lövedék becslések szerint száz méter átmérõjû krátert vájt az üstökösbe.

Az üstökös 135 millió kilométerre volt a Földtõl a találkozáskor, a szondának az elliptikus pálya miatt azonban ennél jóval többet, közel négyszázmillió kilométert kellett utaznia. A találkozás elõtt 24 órával az anyaszondáról levált az Impactor, és elindult utolsó, szomorú útjára. A szakításkor 864 ezer kilométerre száguldoztak az üstököstõl, ami két Föld-Hold távolságnak felel meg. Az Impactor becsapódásakor az anyaszonda 8700 kilométerre volt a Tempel 1-tõl, aztán még 500 kilométerre megközelítette az égitestet, mielõtt végképp elhagyta azt.

Kicsapódó anyag

Tempel 1
Az égitestet 1867-ben találták meg, aztán átmenetileg eltûnt, és csak 1972-ben került elõ újra. Az üstököst egy Tempel nevû tudós nevezte el saját magáról, aki igen termelékeny kutató volt: még további 12 égitestet talált. A Tempel 1 teljesen átlagos üstökös, egyebek között ezért is választották ezt a célpontot: nagyjából hat kilométeres az átmérõje, viszonylag közel van, ráadásul könnyû megcélozni, mert jókor, jó szögbõl süt rá a nap. Horst Uwe Keller, a német Max Planck Intézet munkatársa elmondta, hogy a becsapódás során 5500 tonna víz került az ûrbe, több más jégfajta – például széndioxid, szénmonoxid, és ammóniajég - kíséretében. De a porfelhõben ennél sokkal több anyag volt, A'Hearn elmondta, hogy a felhõt elemezve találtak hidrogén-cianidot, metil-cianidot, acetilént és formaldehidet, ezen kívül még több olyan szerves anyagot, ami azonosításra vár.

Az, hogy ezekbõl az anyagokból ilyen nagy mennyiségben találtak a Tempel 1-en feltételezi, hogy a korábban sejthetõnél nagyobb az összefüggés az üstökösök és a földi élet kialakulása között, mondta A'Hearn.

Lyukacsos
A kutató elmondta, hogy a becsapódó test ferdén találta el a Tempel 1 felszínét, és pár tíz méter mélyre fúrta be magát, de az üstökös belsejérõl egyelõre nem tudtak többet mondani a tudósok, mert a krátert eltakarta a porfelhõ, amit még nem sikerült számítógéppel kiretusálni.

A tudósok azt várták, hogy elõbb-utóbb sûrûbb részt ér az Impactor, de ez nem következett be, amibõl arra következtetnek, hogy az üstökös 75-80 százaléka üres tér. Korábban mocskos hógolyóként tekintettek ezekre az égitestekre, mert úgy gondolták, hogy belül jégbõl állnak, kívül pedig por fedi õket. Most azonban sokkal inkább úgy néz ki, hogy a vékony felszíni jégréteg alatt ritka, lyukacsos szerkezetet találunk.