rss
  • Ûrkorszak - válogatás az utóbbi 50 év érdekességeibõl

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    Budapest - A félévszázados ûrkutatás történetébõl vonultat fel érdekességeket Horváth András és Szabó Attila Ûrkorszak címû könyve, amelyet a szerzõk nem csupán a szûk szakmának, hanem a téma iránt érdeklõdõ nagyközönségnek is szánnak.

    A fényképekkel gazdagon illusztrált munkát, amely az Ekren Könyvkiadó Kft. gondozásában látott napvilágot, hétfõn mutatták be a sajtónak a budapesti Közlekedési Múzeumban.

    Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!

    Szabó Attila pilóta, repülõmérnök, a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és ûrhajózási gyûjteményének vezetõje, a könyv megírásának szükségességét indokolva rámutatott, hogy amikor tárlatvezetést tart diákoknak, a fiatalokat általában meglepi, hogy ember járt a Holdon, s Farkas Bertalan személyében volt magyar ûrhajós. Ugyanígy elcsodálkoznak a fiatalok Magyarország szerepvállalásáról hallván az ûrkutatásban, arról, hogy milyen magyar gyártmányú eszközökkel végeztek-végeznek méréseket ûrhajók fedélzetén.

    Mint Szabó Attila rámutatott, az Ûrkorszak címû könyv épp azt a célt szolgálja, hogy szétoszlassák az ûrkutatással kapcsolatos téveszméket, megszüntessék a fehér foltokat.

    A mûben kitérnek az õsök elképzeléseire, hiszen az embert évezredek óta foglalkoztatja a kérdés: milyen lehet a Földet körülvevõ világ, milyenek a bolygók és a csillagok, s miként lehet eljutni hozzájuk. Az õsök elképzeléseit a rajzok, a mítoszok révén ismerhetjük. A köztudatban Ikarosz az elsõ ember, aki a levegõbe emelkedett, hogy a Nap közelébe jusson. Ám az elsõ "valódi ûrhajós" Lukianosz Ikaromenipposz, vagy utazás az égbe címû mûvében jelenik meg. A fõhõs, Menipposz madarak szárnyán repül fel, hogy az istenek viselt dolgairól szerezzen tudomást.

    Az ûrrepülés sok regényírót is megihletett, így Verne Gyulát is, aki az 1865-ben megjelent Utazás a Holdba címû mûvében szemléletesen írja le a súlytalanság állapotát, s azokat a rosszulléteket, amelyeket egy évszázad multán az ûrhajósok a valóságban is megtapasztaltak.

    Az ûrtevékenység gyakorlati, a hétköznapi életben jelentkezõ hasznának külön fejezetet szenteltek a könyvben. Megtudható, hogy a mûholdaknak a meteorológiai elõrejelzés, az ásványi kincsek és vízkészletek felkutatása mellett a távközlésben, televíziós mûsorszórásban is van szerepe. Az ûrkutatásnak köszönhetjük olyan találmányok elterjedését, mint a napelem, a teflon, a tépõzár, a lárvák bebábozódását megakadályozó légyirtó, vagy a csecsemõk légzésének leállását, s a hirtelen bölcsõhalált megakadályozó speciális gyermekpizsama.

    Horváth András ûrkutató-csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke az ûrversenyre helyezte a hangsúlyt, amely az Egyesült Államok és Szovjetunió, illetve Oroszország vetekedését jelentette. E párviadalban mindkét oldalnak egyaránt voltak nagy gyõzelmei és kudarcai. A hatvanas-hetvenes években újabb versenyzõk jelentek meg a porondon: európaiak (angolok, franciák), majd japánok, indiaiak, kínaiak. A felsorolt nemzetek ûrhatalommá váltak, mivel saját fejlesztésû hordozórakétákkal saját ûreszközeiket indították sikerrel elõször a Föld körül, majd a Holdhoz, az üstökösökhöz, a bolygókhoz. Ez év októberében startol a VII. kínai ûrhajó három kozmonautával a fedélzetén.

    A nyolcvanas évek második felében Izrael is belépett az ûrhatalmak sorába, s úgy tûnik, hogy a XXI. század elején tovább növekszik a saját hordozórakétával rendelkezõk köre.

    Horváth András beszélt az ûrturizmusról is, így a 2004-ben bemutatott SS1-rõl (SpaceShipOne), valamint az SS2-rõl, amelyet a tervek szerint 2009-ben állítanak üzembe.

    Mint a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke elmondta, ez az elsõ magánûrrepülõ: 100 kilométer magasságba képes felemelkedni, s 5-6 percre biztosítani a fedélzetén lévõk számára a súlytalanság élményét. Az SS2 lesz az ûrturizmus eszköze, hetente tucatnyi ûrrepülést végez majd. Oroszországból már kilencen jelentkeztek ûrturistának.

    Horváth András meggyõzõdése szerint a 2010-es évektõl kezdõdik az ûrturizmus felfutása. Mint mondta, a magántõke megjelenése vérfrissítést jelent majd az eddig kizárólag államilag finanszírozott ûrprogramok számára.


    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Elenyészõ mennyiségû gázt gyûjtöttek a Hajabusza kapszulájából

    Egyelõre elenyészõ mennyiségû gázt gyûjtött a JAXA japán ûrkutatási hivatal a Hajabusza ûrszonda kapszulájából.

  • Háztömbnyi nagyságú aszteroida száguldott el a Föld közelében

    2013 ET kódjellel ellátott, 140 méter hosszú égitest 950 ezer kilométerre száguldott el a Földtõl szombat este, majd 27 680 kilométerre közelítette meg a Földet a DA14-es kódjelû aszteroida is.

  • Lassul az ufókutatás

    Lekapcsolják Észak-Kaliforniában az Allen Telescope Array nevezetû teleszkópmezõt. Az amerikai állam ugyanis nem tudja tovább támogatni az eredménytelenül üzemelõ állomást. –

  • Számítógépes vírus a Nemzetközi Ûrállomáson

    London - Számítógépes vírus fertõzte meg a Nemzetközi Ûrállomás laptopjait.

    Az ûrállomáson tanyázó, W32.Gammima.AG névre keresztelt, alacsony veszélyességi fokozatú vírus népszerû internetes játékok belépési neveire és jelszavaira vadászik, melyeket aztán továbbít egy központi szervernek. Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA közleménye szerint a vírus nem jelent veszélyt az ûrállomás irányítórendszerére, ugyanakkor nyomozást indítottak a fertõzés ügyében.

  • Szellemvonatvadászt ölt vonat

    Szellemvonatvadászt gázolt halálra egy valódi vonat az Egyesült Államokban. A 29 éves férfit Észak-Karolina államban érte a vég, Statesville városának közelében egy vasúti pálya hídján, ahol 119 évvel ezelõtt kisiklott egy szerelvény hét kocsija, szakadékba zuhant és 30 ember emiatt meghalt. A helyi legenda szerint minden évben a tragédia napján hallani lehet a vonatot a mozdony füttyével és az utasok sikításával.

  • Jelezhet halált egy macska?

    A most 5 éves és rendkívül zárkózott állatot még kölyökként vették magukhoz a Providenceben (Rhode Island) mûködõ otthon alkalmazottai. Az elsõ publikáció az állatról még 2007-ben jelent meg Dosa tollából a "New England Journal of Medicine" címû lapban. Azóta Oscar megkétszerezte a megjövendölt halálesetek számát, ezzel bizonytva, hogy nem véletlenrõl lehet szó - írja a Daily Telegraph.

  • Népszavazás az ufókutató központról

    Jeff Peckman amerikai önkéntes UFO szakértõ UFO kutató központot akar létrehozni az adófizetõk pénzébõl szülõvárosában a Colorado állambeli Denverben. Ehhez népszavazást akar kierõszakolni.

  • Túljelentkezés volt az ESA ûrhajósfelvételin

    Bécs - Több mint kilencezren - egész pontosan 9016-an - jelentkeztek ûrhajósnak az Európai Ûrügynökség (ESA) felhívására.

    Az ügynökség keddi közlése szerint legtöbben Franciaországból (1918), Németországból (1833) és Olaszországból (966) pályáztak. Ausztriából 218-an jelentkeztek.

  • Elhunyt Michael Crichton amerikai sci-fi író

    Los Angeles - Hatvanhat évesen Los Angelesben elhunyt Michael Crichton amerikai író, forgatókönyvíró és filmrendezõ, olyan megfilmesített sikerkönyvek szerzõje, mint Az Androméda-törzs vagy a Jurassic Parc.

    A honlapjára feltett gyászjelentés szerint kedden halt meg rákbetegségben.

    Crichton az amerikai science-fiction egyik legelismertebb és legnépszerûbb szerzõjének számít.

  • Viharkutató japán ûrszonda

    Tokió - Viharkutató kísérleti miniûrszondát fejlesztettek ki az oszakai egyetem diákjai, összefogva japán kisvállalatokkal. A berendezést, amely tervezõi szerint új lehetõségeket nyit meg az idõjárás kutatói számára, a múlt héten be is vetették, és kitûnõen mûködik: megfigyelte a viharokat.

  • Délebbre hozhatják az északi fényt a napviharok

    Délebbre hozhatják az északi fényt a napviharok - állítják az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) szakemberei.

  • Fénygömbök

    A második világháború idején a náci Németország légterébõl a szövetséges pilóták olyan híreket hoztak, hogy a nácik új fegyvert fedeztek fel; azt tapasztalták ugyanis, hogy valami kíséri õket, amikor a német légtéren repülnek át.

  • Harmincnégy óráig tart egy év a most felfedezett forró Jupiteren

    Mindössze harmincnégy óráig tart egy év a most felfedezett forró "Jupiteren", az ötszázötven fényévnyire található Qatar-1b exobolygón.

  • Felfedezték a legtávolabbi galaxishalmazt

    Német és japán csillagászok felfedezték az univerzum eddigi legtávolabbi galaxishalmazát - közölte a Földön kívüli fizikával is foglalkozó Max Planck Intézet a németországi Garchingban.

  • A karlsruhei alkotmánybírák nem félnek a fekete lyukaktól

    A karlsruhei alkotmánybírák nem félnek a fekete lyukaktól, illetve a Föld esetleges elpusztulásától. Legalábbis ezt erõsítették meg keddi határozatukban, hangsúlyozva, hogy semmi kifogásuk nincs a genfi székhelyû Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) tevékenységével szemben.

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!