Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Napjainkban élénkül az érdeklõdés a Hold iránt. Egyelõre nehéz eldönteni, mindezt nevezhetjük-e újabb, a korábbinál is szélesebb körû ûrversenynek. Annyi biztos, hogy egyre több állam szeretné ismét meghódítani kísérõnket, és a Távol-Kelet gyorsan fejlõdõ államai részérõl is mutatkozik érdeklõdés. A Hold ûrszondás elérése és vizsgálata sok területen nyújt elõnyöket a kutatást végzõ országoknak, elsõsorban sok új tudományos eredményt adva. Ugyanakkor több egyéb szempont is elõmozdítja a Hold kutatását napjainkban, ezek közül tekintjük át a legfontosabbakat.
A Hold számos olyan erõforrással bír, amelyek kiaknázása és hasznosítása kifizetõdõ lehet néhány évtizeden belül. Ezek között említhetõk a Föld felszínén ritka ásványi nyersanyagok, elsõsorban különbözõ fémek. Egyre gyakrabban kerül szóba a regolitban (tehát a felszínt borító kõzettörmelékben) található, hármas tömegszámú héliumizotóp. Ez az anyag a napszélbõl épült be a regolitba hosszú idõ alatt, és a kutatások alapján a jövõ fúziós reaktoraiban lesz alkalmazható. A regolitból kivont izotópot vagy a helyszínen lévõ fúziós reaktorokban hasznosíthatják, vagy a Földre is szállíthatják. Mivel hatalmas mennyiségû energia nyerhetõ ki belõle, utóbbi is kifizetõdõ lehet.
Fontos nyersanyag lehet az egyes feltételezések alapján kísérõnk sarki krátereiben található vízjég. Ez a világûrben nagy kincs: nemcsak az ûrhajósok számára szolgál ivóvízként, vagy a légzéshez nyerhetõ belõle oxigén, de számos ipari folyamathoz szükséges. Utóbbi területen egyelõre fõleg kísérletek zajlanak, de a rendkívüli tisztaságú anyagok elõállítása a becslések alapján nemsokára kifizetõdõ lesz a Föld körüli pályán. Ha valamilyen vizet igénylõ termelés indul bolygónk körül, fontossá válhat, hogy oda sokkal olcsóbb a Hold felszínérõl szállítani.