David Hudson phoenixi nagybirtokos a Yuma-völgyben él, és inkább kedveli a lovaglást, mint a szerves kémiát. Ezért aztán, amikor birtokán vulkáni eredetûnek vélt kõzeteket talált, a Cornell Egyetemhez fordult, és 22 ezer dollárért megtudta, hogy legelõin a marhái a vas-szilícium-dioxid-alumínium összetételû meteoritoknak köszönhetõen gyarapodnak jobban, mint a szomszédok állatai.
Jó gazda lévén azonnal üzletet akart csinálni égbõl potytyant szerencséjébõl. Megbízott egy analitikust, hogy dolgozza ki a kõzet piacképes forgalmazásának feltételeit.
A kutató három évig próbálkozott az anyag hasznosításával, és végül feladta. Hudson csak azt tudta meg 130 ezer dollárért, hogy a kõzetõrleménybõl kémiai úton monoatomos fehéraranyat, ruténiumot, irídiumot és ródiumot lehet kinyerni.