rss
  • A Naprendszer határzónájában jár a Voyager-1 ûrszonda

  • Share on Tumblr

    A Naprendszer határzónájában jár az emberiség eddigi legmesszebbre jutott ûreszköze, a Voyager-1, amely "nemsokára", azaz négy év múlva érheti el a Naprendszer külsõ határát, a heliopauzát.

    Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!

    Az 1977-ben felbocsátott Voyager-1 ûrszonda 2004 õszén érte el a helioszféra határvidékét, azaz a Nap bolygórendszerén túlnyúló plazmabuborék határát, ahol a Napból kiáramló töltött részecskék 1,6 millió kilométer/órás sebességet érnek el.

    Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) hétfõi beszámolója szerint a szonda a napszél sebességének hirtelen csökkenését mérte, és ez azt jelenti, hogy a Voyager-1 elérte a Naprendszer külsõ határának tekintett, a Naptól mintegy 100-150 csillagászati egységre (1 CsE 150 millió kilométer) húzódó heliopauzát.

    A csillagászok szerint az ûrszondának még mintegy négy évre lesz szüksége ahhoz, hogy teljesen átlépjen a heliopauzába, és 2020 körül haladhat át a napszél plazma és a csillagközi plazma választóvonalán. Ekkora azonban a Voyager-1 nukleáris elemei végleg kimerülnek, így már nem lesz képes arra, hogy mérési adatokat küldjön a helioszféra külsõ tartományaiból.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Világképek

    Ha csak a lényeget szeretnénk sejteni, akkor elegendõ annyit tudnunk, hogy két világképünk létezik, és jelentõsen eltérnek egymástól. Az egyik a tudatos világképünk, amelyet az érzékszerveink közvetítenek számunkra, a másik a tudatalatti világképünk, amelyrõl nem tudunk, amelyet nem ismerünk.

  • Lenyomja a NASA-t az amerikai milliárdos?

    Houston ― Alaposan össze kell szednie magát a NASA-nak, ha nem akarja, hogy a milliárdos Elon Musk ûrkutatási magáncége megelõzze õt a Marson. Az internetes PayPal szülõatyja ugyanis pontosan ezt tervezi, miután nemrég Föld körüli pályára állította az elsõ magánûrhajót.

    A SpaceX igazgatójaként Musk, aki maga is fizikusként végzett annak idején, s ma már kizárólag rakéták tervezésével foglalkozik, elõször 2002-ben gondolta úgy, hogy szomszédos bolygónk, a Mars megjárható abból a néhány milliárd dollárból, amelyet rászán évente a fejlesztésekre.

  • Elõször fedeztek fel csillagban ritka gázokat

    Elõször fedezték fel kutatók egy forró - 20 ezer Celsius-fokos, kék-fehéren világító - csillagban a ritka kripton és xenon nemesgázokat, ami által sikerült megerõsíteni a két kémiai elem származásával kapcsolatos feltételezéseket - jelentette be a Tübingeni Egyetem.

  • A Marson talált oxidáló vegyület 'se nem jó, se nem rossz'

    Los Angeles - Tudósok szerint "önmagában se nem jó, s nem rossz az élet szempontjából" a Marson talált, erõsen oxidáló vegyület, amit korábbi híradások egyértelmûen úgy értékeltek, hogy gátolja az élet kialakulását.

    A vörös bolygón az élet jelei után kutató Phoenix amerikai szonda egyik vizsgálata a perklorát nevû, erõsen oxidáló hatású vegyület jelenlétét mutatta ki.

  • Az eddigi legnagyobb felbontású képérzékelõ a csillagászat szolgálatában

    A csillagászat szolgálatába állítva a világ eddigi legnagyobb felbontású CCD-érzékelõjével fényképezhetik le a kozmikus mágneses mezõt és kutathatják a Földhöz hasonló exobolygókat.

  • Megnövekedett veszéllyel néz szembe az ûrrepülõgép a következõ útján

    Cape Canaveral - Az általában vállaltnál nagyobb veszéllyel néz szembe az amerikai ûrrepülõgép a következõ útján, amikor a Hubble ûrtávcsõ megjavítása céljából ûrszeméttel szennyezett pályára kényszerül állni - jelentették be a Kennedy ûrközpontban.

    A legújabb latolgatás szerint 1 a 185-höz az esélye, hogy az Atlantis jövõ havi útja katasztrófába torkollik.

  • Vizeltetett munkaerõ

    Washington - Vizeletük leadására kéri dolgozóit a texasi Johnson Ûrközpont, hogy kimunkálja a tervezett Orion ûrhajó vécéjét és vizeletraktározását.

    Nem keveset kérnek a dolgozóktól, napi 30 litert. A hét végén is. Fejenként egy liter "vizelethozamra" számít a központ.

  • Minden eddiginél pontosabb térhatású Föld-térkép készülhet

    Minden eddiginél pontosabb háromdimenziós földfelszíntérképek készülhetnek német ikermûholdakkal, amelyeknek utolsó elemét, a TanDEM-X megfigyelõmûholdat a kazahsztáni Bajkonurból lõtték fel.

  • Ufókról tanácskoztak a Vatikánban

    Ötnapos konferenciát rendezett a témában a Vatikán. Egy argentin tudós-pap szerint aki istenhívõ, még hihet a földönkívüliekben, különben korlátozná Isten teremtõ szabadságát. Az ufók nem biztos, hogy megváltásra szorulnak, mert lehet, hogy õk nem követték el az eredendõ bûnt.

  • Irány a Mars?!

    Kiválogatták a Mars-utazás szimulálására az európai jelölteket

    Moszkva - A moszkvai orvostudományi intézetben lezárult az európai jelöltek válogatása a Marsra vezetõ expedíció 105 naposra tervezett szimulálásához - közölte az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Intézete, ahol a kísérlet zajlik majd.

  • Alkalmas lehet a Mars talaja az élet támogatására

    Los Angeles - A Phoenix-szonda által vett minta elsõ elemzései szerint a Mars talaja tartalmaz az élethez szükséges alkotóelemeket - közölték a NASA kutatói.
    A május 25-én landolt Phoenix az elsõ leszállóegység, mely a Mars északi sarkvidékén üzemel és a felszín alatti talajréteget közvetlenül tanulmányozza. A missziót irányító kutatók szerint a Phoenix robotkarával kiemelt talajminta elsõ elemzése azt mutatta, hogy az a vártnál lúgosabb. A markolókanállal nyert mintát a Földrõl szállított vízzel keverte el a robot, majd a teáscsésze-méretû kemencébe juttatta.

  • Ufó-riadó Wiesbadenben

    50 világító botocskával felszerelt léggömb a hesseni Wiesbadenben ufó-pánikot váltott ki. Miután számos aggódó polgár „villogó fényeket” jelentett, még a rendõrségi helikopter is felszállt. Igaz, nem sikerült más bolygóról érkezett élet bizonyítékára lelnie.

  • 2012: Anális szondán érkezik az armageddon

    Milyen érzés lehet 12 évesen nap mint nap úgy elindulni az iskolába, hogy az ember tudja, biztosan a gúnyolódók céltáblájává válik, csak mert az apját annak idején elrabolta és análisan megszondázta néhány idegen lény? Erre és még sok más fontos kérdésre ad választ Whitley Strieber magyarul most megjelent könyve, a 2012 – Háború a lelkekért.

    Ha a hollywoodi propagandagépezet ármánykodásától kábán meglátnak a könyvesboltban egy 2012 címû kötetet, borítóján egy éppen felrobbanó piramissal, vigyázzanak vele, mert semmi köze az azonos címû filmhez.

  • Kitiltják az ûrbõl a szilikonmellû nõket

    Megtiltanák a szilikon mellû nõk utazását a Virgin ûrjáraton, mert félõ, hogy az implantátumok a kabinban uralkodó nyomás miatt megnõnének és szétrobbannának - írta a Sun.

  • Harmincnégy óráig tart egy év a most felfedezett forró Jupiteren

    Mindössze harmincnégy óráig tart egy év a most felfedezett forró "Jupiteren", az ötszázötven fényévnyire található Qatar-1b exobolygón.

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!