2024.04.20. - Tivadar

Óriási buborékokat fedeztek fel a világûrben

Szupermasszív feketelyuk õsi robbanása hozhatta létre azt a két óriási "buborékot" a Tejútrendszerben, amelyeket a NASA Fermi gammasugár-ûrteleszkópja fedezett fel.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A tudósok szerint újfajta csillagászati objektumokról lehet szó.

A 2008. júniusában felbocsátott Fermi-ûrteleszkóp a gamma-sugárzás tartományában térképezi fel a világegyetemet, háromóránként pásztázva az égboltot. Eddig 1500 gammaforrást fedezett fel, ám még soha semmi hasonlót sem észlelt, mint a képzõdmények, amelyek a Szûz (Virgo) és a Daru (Grus) csillagképek között helyezkednek el, elfoglalva a látható égboltnak több mint a felét.

"Ismét bebizonyosodott, hogy a világûr tele van meglepetésekkel" - mutatott rá Jon Morse, a NASA asztrofizikai igazgatója.

A Tejútrendszer centrumában sorakozó "buborékok" hatalmas, mintegy ötvenezer fényévnyi területet foglalnak el, s a pontosan körülhatárolt szélekkel rendelkezõ struktúrák világosan megkülönböztethetõk.

A "buborékokra" utaló jeleket már korábban észlelték röntgen-ûrteleszkópok révén, valamint a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás térképein.

"A Fermi-ûrteleszkóp felbocsátása elõtt is feltételeztük, hogy az égbolt ezen részén gammasugárzásnak kell lennie, ám egy sokkal szerényebb valamire gondoltunk, nem pedig ezekre a gigantikus képzõdményekre" - magyarázta Doug Finkbeiner, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatója.

A csillagászok két lehetséges magyarázattal is szolgálnak a Fermi-féle "buborékokra". Az egyik szerint a galaxis központjában "felfokozott" csillagképzõdés zajlott. E folyamat következtében rövid életû, masszív csillagok jöttek létre, amelyek nagy energiájú részecskeáramlásokat, "energiaszelet" generáltak.

Doug Finkbeiner szerint viszont beletelik egy "kis" idõbe, míg akkora energia akkumulálódik, mint amilyen a "buborékok" belsejében van. A Harvard-Smithsonian asztrofizikusa szerint valószínûbb, hogy a galaxis központjában elhelyezkedõ szupermasszív fekete lyuk robbanásának köszönhetik létüket a "buborékok".

Más galaxisokban a csillagászok észlelték olyan jeteket (részecskekilövelléseket), amelyek forrása a fekete lyukak által "behabzsolt" anyag.

Arra nincs bizonyíték, hogy a Tejútrendszer központjában "terpeszkedõ" fekete lyuk, amely 400 milliószor masszívabb, mint a Nap, jeteket lövellne ki, ám a csillagászok feltételezése szerint ez nem jelenti, hogy nem is tett ilyet a múltban.

"Nem tehetett volna szert ekkora méretekre, ha nyugodtan +vegetált+ volna, a múltban nyilván voltak nagyszabású anyagbefogási +hadmûveletei+. Az így szerzett anyagból eredõ nagyenergiájú részecskéket pedig jetek formájában +köpte ki+" - magyarázta Doug Finkbeiner, hozzátéve, hogy a "buborékok" lehetnek az elsõ bizonyítékai a Tejútrendszerben történt feketelyuk-robbanásnak.

Simona Murgia amerikai asztrofizikus szerint a struktúrák a galaxisunkban zajló olyan fontos fizikai folyamatokról tanúskodnak, amelyekrõl a tudósoknak fogalma sem volt annak ellenére, hogy majdnem akkorák, mint a Tejútrendszer és évmilliók óta létezhetnek.