Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Ez az elsõ nagyszabású felfedezés, amely az Einstein@Home tudományos projekt keretében született. A programban 192 ország 250 ezer önkéntese ajánlja fel saját otthoni számítógép-kapacitását: a részt vevõk a világ legnagyobb rádiótávcsõve, a Puerto Ricóban mûködõ Arecibo adatait elemzik olyan neutroncsillagok után kutatva, amelyek egy másik neutroncsillag vagy egy fekete lyuk körül keringenek.
"Ez egy fantasztikus dolog az Einstein@Home projekt és önkénteseink számára. A felfedezés azt bizonyítja, hogy közösségi részvétellel új dolgokat fedezhetünk fel univerzumunkban. Reményeim szerint a felfedezés ösztönzõleg hat, hogy minél többen csatlakozzanak hozzánk, és segítsenek feltárni az adatokban rejtõzködõ titkokat" - emelte ki Bruce Allen, a Max Planck gravitációs-fizikai kutatóintézet igazgatója, az Einstein@Home projekt vezetõje. Hozzátette, hogy a programban részt vevõ számítógépek összkapacitása nagyobb, mint a valaha megépített legnagyobb szuperkomputereké.
A PSR J2007+2722 katalógusjelû pulzár egy neutroncsillag, amely másodpercek alatt 41-szer fordul tengelye körül. A Tejútrendszerben található 17 ezer fényévnyi (9460 milliárd kilométeres) távolságra a Földtõl; a Vulpecula, azaz a Kis Róka csillagképben van.
"Egy átlagos pulzár másodpercenként egyszer +perdül+ tengelye körül, és erõs mágneses térrel rendelkezik. A most felfedezett pulzár sokkal gyorsabban forog, viszont gyenge a mágneses tere" - hangsúlyozta James M. Cordes, a New York állambeli Cornell Egyetem professzora, aki szerint e pulzár segítségével az asztronómusok többet megtudhatnak a neutroncsillagok "fizikájáról", és arról, hogy miképp alakulnak ki.
Míg az olyan gyorsan forgó neutroncsillagok többségének, mint amilyen a PSR J2007+2722, van egy társa, az utóbbi egymagában "árválkodik". A tudósok szerint eredetileg a PSR J2007+2722 is párban lehetett, társa azonban felrobbanhatott, szupernóvává alakult, majd "szakított" párjával, az ellenkezõ irányba "taszítva" azt.
A neutroncsillag olyan, a szupernóva-robbanások alkalmával az összeroskadó csillag magjából keletkezõ égitest, amelyben a sebesen zsugorodó mag hatalmas súlya alatt a protonok és elektronok neutronokká alakulnak.
A pulzár periodikus sugárzást (fõként rádió- vagy röntgensugárzást) kibocsátó neutroncsillag. A sugárzás vagy a pulzár felszínérõl, vagy magnetoszférájából ered; a gyors tengelyforgás miatt a sugárnyaláb egy világítótoronyhoz hasonlóan pásztáz az ûrben (ugyanis a mágneses tengely, amely mentén sugároz, szöget zár be a forgástengellyel). Akkor észleljük a pulzár sugárzásának felerõsödését, amikor a sugárnyaláb éppen felénk mutat.