Négy orosz mûhold tanulmányozza a Föld mágneses terét

Négy mûholdat bocsát fel a következõ években Oroszország a Föld mágneses terének tanulmányozása céljából. A Rezonansz nevû program a legjelentõsebb Nap-Föld-fizikai projekt az Interbol után.

Lev Zeljonij akadémikus, az ûrkutatási intézet igazgatója elmondta, hogy a tervek szerint összehangolják az új programot a hasonló japán és kanadai projektekkel, s remélhetõleg 3-4 év múlva már mûködni fog egy nemzetközi mûholdhálózat a Földtõl 40-50 ezer kilométer távolságban. A Föld magnetoszférája bonyolult és dinamikusan mozgó környezet, és minél több helyrõl tanulmányozzák, annál inkább érthetõvé válik, hogyan változik idõben és térben. "Ez a Földet körülölelõ terület nagyon fontos, a kozmikus idõjárás konyhájának is nevezik. Az ionoszféra alsó részében található hideg plazma, valamint a magnetoszférában és az ionoszféra felsõ részében lévõ meleg plazma egymással kölcsönhatásban áll" - magyarázta a tudós az Interfax orosz hírügynökségnek.

A négy orosz mûhold két pályán mozog majd a Föld körül, élettartamukat öt évre becsülik. A nemzetközi összefogással megvalósuló Rezonansz programnak az a különlegessége, hogy a szputnyikok pályáját úgy határozzák meg, hogy azon mozogva a mûholdak hosszú ideig tartózkodhatnak a mágneses mezõ ilyen vagy olyan erõvonalának közelében. A belsõ magnetoszférában az elektronok és a protonok a mágneses mezõ erõvonalaihoz "kapcsolódnak", így a röppályának köszönhetõen a mûholdak hosszú ideig figyelhetik a részecskék "viselkedését".

A tudományos kutatásnak része lesz úgy a plazma paramétereinek passzív tanulmányozása, mint aktív kísérletek földi mûszerek segítségével. A bonyolult antennarendszerrel felszerelt szputnyikokat az elektromágneses mezõk és a plazmarészecskék mérését szolgáló hagyományos, illetve a projekt keretén belül létrehozott, a kijelölt tudományos feladat elvégzése alkalmas mûszerekkel is ellátják. A plazma paramétereinek nagy pontosságú és gyors méréséhez nagyméretû szondák szükségesek, amelyeket azonban nem könnyû beépíteni a kicsinyke mûholdakba.

A mágneses tér védi a földi élõvilágot a világûrbõl érkezõ sugárzások ellen, e nélkül nem létezne élet. A Föld mágneses mezõje azonban folyamatosan gyengül, amit számos tudós egy közelgõ pólusváltásnak tulajdonít. Póluscsere átlagosan 250-300 ezer évente történik a Földön, ám a két pólusváltás között eltelt idõ széles sávban mozog. A geológiai bizonyítékok szerint a Földön utoljára 750 ezer évvel ezelõtt következett be, így bármikor megtörténhet ismét. A változás néhány ezer év alatt zajlik le.