2024.03.29. - Auguszta

A leggyorsabban keringõ csillagok alig öt perc alatt kerülik meg egymást

Évtizedes kutatások után sikerült végre fényt deríteni egy rejtélyes csillagpáros valódi természetére: a két úgynevezett fehér törpe mindössze 5,4 perc alatt kerüli meg egymást, ez az ismert leggyorsabb és a legszorosabb közelségben lévõ bináris csillagrendszer.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A felfedezést az Astrophysical Journal Letters-ben közölték a Warwicki Egyetem és a Max Planck Intézet asztrofizikusai.

A fehér törpék a csillagfejlõdés végállapotában lévõ objektumok, amelyek magjában már nem indulnak be újabb fúziós reakciók, vagyis többé nem zajlik energiatermelés. Az égitest összehúzódik, külsõ rétegeit pedig planetáris köd formájában ledobja.

A Rák-csillagképben található RX J0806.3+1527 katalógusjelû kettõs csillag két tagja igen közel van egymáshoz, a köztük lévõ távolság a Föld és a Hold közötti távolság negyede. A páros tagjai nem is kerülhetnek már közelebb egymáshoz, amennyiben ez megtörténne, egymásba "olvadnának" - olvasható a Space (http://space.com) csillagászati hírportál hírei között.

Érdekes módon, a kisebb fehér törpék tömörebbek, "masszívabbak" mint a nagyobb méretû, "felfuvalkodott társaik. A RX J0806.3+1527 katalógusjelû páros esetében a kisebb, ám "vaskosabb" csillag gravitációja révén folyamatosan "lopkodja" a társát alkotó anyagot. Az eltulajdonított gázok burkot alkotnak a páros kisebb tagja körül alakult, eltorzítva ugyanakkor a donorcsillag megjelenését.

"A masszívabb csillag eltorzítja könnyebb társa formáját, amely körte- vagy esõcseppalakot ölt" - magyarázta Arne Rau, a németországi Max Planck Intézet asztrofizikusa, a cikk társszerzõje.

A nehezebb csillag fény és energialöketeket bocsát ki, ez a jelenség hívta fel a figyelmet a csillagpárosra több mint tíz évvel ezelõtt. A RX J0806.3+1527 minden 5 percben rövid idõre elsötétült. Ezeket a periodikus felvillanásokat a csillagászok kezdetben képtelenek voltak megmagyarázni. A megoldást hátráltatta, hogy a légköri viszonyok miatt nem sikerült élesebb felvételeket készíteni a RX J0806.3+1527 katalógusjelû kettõs csillagról. Végül tavaly az asztronómusoknak sikerült élesebb képeket készíteni a Hawaiiban a Mauna Kea vulkán szélén létesült obszervatórium Keck-I teleszkópja segítéségével.

Az új megfigyelések kétségtelenné tették, hogy ez az ütemesen ismétlõdõ jelenség két, egymástól mindössze 80 ezer kilométerre levõ, nagyjából Föld méretû fehér törpe szoros táncából származik.

Az új, részletesebb színképelemzési mérések kimutatták, hogy a RX J0806.3+1527 fényében észlelt eltolódás egy olyan kettõs csillag modelljének felel meg, amelynek tagjai ötpercenként száguldják körbe egymást. A második leggyorsabban keringõ páros tagjai "mindössze" 9,6 perc alatt tesznek egy teljes fordulatot egymás körül. Földünk egy teljes év alatt kerüli meg a Napot.

A tanulmány szerzõi szerint az RX J0806.3+1527 páros tagjai eredetileg lényegesen nagyobb távolságra lehettek egymástól, így további tanulmányozásuk révén sok minden megtudható, hogy miként hatnak egymásra a kettõs csillagok életük sokmilliárd éve alatt.

Az RX J0806.3+1527 kettõscsillag más szempontból is érdekes lehet. Ahogy egyre közelebb "gurulnak" egymáshoz, miközben nyaktörõ sebességgel száguldoznak egymás körül, energiát kell kibocsátaniuk gravitációs hullámok formájában. Az elvégzett modellszámítások ugyanis azt mutatják, hogy a rendszer ígéretes jelölt az Einstein-féle általános gravitációs elméletben megjósolt gravitációs hullámok utáni vadászatban, amelyeket eddig még senkinek sem sikerült közvetlenül kimutatni. E kutatások szempontjából az egyik legígéretesebb tervezett gravitációs hullámdetektor, az Európai Ûrkutatási Szervezet (ESA) lézer-interferométeres ûrantennája (LISA), amelyet néhány éven belül terveznek pályára állítani: ez már kellõképpen érzékeny lesz ahhoz, hogy kimutassa az RX J0806.3+1527-tõl eredõ gravitációs hullámokat.