A karlsruhei alkotmánybírák nem félnek a fekete lyukaktól

A karlsruhei alkotmánybírák nem félnek a fekete lyukaktól, illetve a Föld esetleges elpusztulásától. Legalábbis ezt erõsítették meg keddi határozatukban, hangsúlyozva, hogy semmi kifogásuk nincs a genfi székhelyû Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) tevékenységével szemben. A német alkotmánybíróság állásfoglalását azután fogalmazta meg, hogy egy Svájcban élõ német nõ alkotmányos panasszal élt a karlsruhei testület elõtt. A Genftõl több mint 200 kilométerre lakó hölgy aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a központ új szupergyorsítója olyan nagy kapacitású, hogy mûködtetése elõre nem látható következményekkel járhat. Aggodalmai szerint az úgynevezett nagy hadronütköztetõben (Large Hadron Collider) miniatûr fekete lyukak képzõdhetnek, amelyek a Föld puszta létét is veszélyeztethetik. Ebbõl kiindulva a panaszos azt sürgette, hogy Németország állíttassa le a CERN mûködését.

A bírák azonban elvetették a panaszt. Indoklásuk szerint a panaszos nem vázolta kellõen, hogy a genfi kutatóközpontban folyó kísérletek miért sértenék alapvetõ jogait. Ezen kívül nem magyarázta el azt sem, hogy félelmeit mire alapozza. A német alkotmánybírák továbbá úgy ítélték meg, hogy nem helyénvaló a fizika törvényeivel szembeni bizalmatlanság - általános és megalapozatlan - szítása.

Az úgynevezett fekete lyukak keletkezése miatti aggodalmakat nem elõször fogalmazták meg a genfi kutatóközpont ellenzõi, annak fizikusai - és más tekintélyes szakemberek - azonban a leghatározottabban elutasították mindezt. Hasonlóképpen nyilatkozott a közelmúltban a 2004-es amerikai Nobel-díjas fizikus, David Gross is, aki szerint "idétlen és abszurd" vitáról van szó. Ha az aggodalmak jogosak lennének, a katasztrófa már rég bekövetkezett volna - érvelt Gross, emlékeztetve: a Föld és a Hold még mindig ott van a helyén, noha olyan kozmikus összeütközések történnek, amelyek során jóval több energia szabadul fel, mint a nagy hadronütköztetõben.

A Föld egyik legnagyobb részecskegyorsító-komplexumát 1954-ben hozták létre. Nevét a francia Conseil Européen pour la Recherce Nucléaire kezdõbetûibõl kapta. Falai között 2008 szeptemberében indult be a világ egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, az európai óriás részecskegyorsító (Large Hadron Collider). Egy 27 kilométer hosszú kör alakú földalatti alagútpályán a tudósok fénysebesség közelire gyorsítják a protonokat és ütköztetik õket, hogy a darabokra tört részecskékbõl még többet tudjanak meg az anyagról.