2024.03.29. - Auguszta

Az eddigi legmasszívabb galaxishalmazt fedezték fel

Az eddigi legmasszívabb galaxishalmazt fedezték fel
A galaxisok eddigi legmasszívabb "konglomerátumát" fedezték fel amerikai csillagászok. A galaxishalmazt az Antarktiszon, a Déli-sark közelében felállított és a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás elemzésére szolgáló, 10 méter átmérõjû teleszkóp (South Pole Telescope) segítségével azonosították.

A "behemót" galaxishalmaz 800 billió napot foglal magában, amelyek több száz "csillagvárosban" nyertek +elhelyezést+, ráadásul a "monstrum" tovább növekszik.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A SPT-CL JO546-5345 katalógusjelû galaxishalmaz 7 milliárd fényévnyire van a Földtõl, ami azt jelenti, hogy olyan állapotban látjuk, amilyenben hétmilliárd évvel ezelõtt volt. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói szerint azóta a galaxishalmaz mérete megnégyszerezõdhetett. (A világegyetem 13,7 milliárd éves).

"Ez a galaxishalmaz joggal pályázhat a szupernehézsúlyú bajnok titulusára" - hangsúlyozta Mark Brodwin, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza

A felfedezés újabb adalékkal szolgál a világegyetem korai történetérõl, s arról, hogy ebben milyen szerepet játszott az úgynevezett sötét energia, amely az univerzum 70 százalékát alkotja.

Hétmilliárd évvel ezelõtt a Naprendszer, amely "mindössze" 4,5 milliárd éves, még meg sem született. Mint a kutatók rámutatnak, az óriási galaxishalmaz "nem sokkal" az õsrobbanás után keletkezhetett, hogy ilyen korán ekkora tömegre tehessen szert.

"Ez a galaxishalmaz telis tele van õsöreg csillagvárosokkal, ami azt jelenti, hogy az univerzum nagyon korai idõszakában jött létre, valószínûleg az elsõ 2 milliárd év során" - magyarázta Mark Brodwin.

Napjainkban új galaxishalmazok már nem keletkezhetnek, mivel felgyorsult a világegyetem tágulásának üteme: mindegyik csillagváros egyre nagyobb sebességgel távolodik a többitõl. Ezt a tágulást a tudósok a sötét energia számlájára írják, bár ennek létét mindeddig nem sikerült egyértelmûen bizonyítani.

Az SPT-CL JO546-5345 galaxishalmazhoz hasonlatos masszív csillagváros-konglomerátumok "lemázsálása" az asztrofizikusok reményei szerint segít megfejteni e fura energiaféleség természetét.

A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, amely az egész világegyetemet kitölti. Az õsrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebbõl az idõbõl származik, léte tekinthetõ az õsrobbanás legkomolyabb bizonyítékának.