2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Megérkezett az õsrobbanás utáni állapotot kutató európai Planck-ûrteleszkóp elsõ felvétele

Megérkezett az õsrobbanás utáni állapotot kutató európai Planck-ûrteleszkóp elsõ felvétele
Megérkezett az õsrobbanás utáni állapotot kutató európai Planck-ûrteleszkóp elsõ teljes égboltos felvétele - jelentette be az Európai Ûrügynökség (ESA).

A Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, Max Planck (1858-1947) tiszteletére elnevezett ûrszondát tavaly májusban bocsátotta fel az ESA. Az ûrtávcsõ segítségével a mikrohullámú háttérsugárzást - a 13,7 milliárd évvel ezelõtt bekövetkezett õsrobbanás maradványsugárzásának szerkezetét szeretnék felmérni az egész égboltra kiterjedõen, minden eddiginél jobb felbontással.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A 700 millió eurós (200 milliárd forintos) költséggel megépített ûreszköz a Földtõl másfél millió kilométeres távolságban, egy éves periódussal kering a Nap körül, ahogyan bolygónk is. A szondát 1,5 méter átmérõjû távcsõvel szerelték fel, amely a sugárzást a 27 gigahertz (GHz) és 1 terahertz (THz) közötti tartományban gyûjti, majd azt két detektorával méri. Mérései alapján pontosabb képet alkothatnak a tudósok az Univerzumnak az õsrobbanás után mintegy 380 ezer évvel fennálló állapotáról.

Mint az ESA közleménye rámutat, a teljes égboltra kiterjedõ felvételt aprólékos munkával, "szeletenként" rakták össze, s az adatok gazdag tárházát kínálja az asztronómusok számára. Ám mielõtt a csillagászok nekifognának az elemzéseknek, ki kell szûrniük a saját galaxisunk, a Tejútrendszer keltette "háttérzajokat".

Mint David Southwood, az ESA tudományos és robotfelderítõ programjának az igazgatója rámutatott, a felvétel révén a tudósok közelebb jutnak annak megértéséhez, hogy miként is jött létre a Világegyetem, s hogyan mûködik jelenleg.

"A felvételek kiváló minõsége a Planck-ûrszondát létrehozó mérnökök munkáját dicséri" - jegyezte meg David Southwood.

A Planck-ûrszonda hároméves küldetése 2012-ben jár le, addigra a teleszkóp négy teljeségbolt-letapogatást végez. Az ESA tervei szerint 2012-ben hozzák nyilvánosságra a kozmikus sugárzás eloszlásának adatait, az õsrobbanás tulajdonképpeni "térképét".

A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, amely az egész Világegyetemet kitölti. Az õsrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok - fény - számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebbõl az idõbõl származik, de hõmérséklete csökkent. Ez a sugárzás tekinthetõ az õsrobbanás legkomolyabb bizonyítékának.