Valóságos csillaggyárként mûködnek a "tinédzser" galaxisok, amelyek százszor nagyobb sebességgel állítanak elõ új égi objektumokat, mint a jó öreg Tejútrendszer.
Ez a szorgalmas galaxis az univerzum távoli peremén helyezkedik el, ahonnan a fény egy örökkévalóságon át, 10 milliárd évig vándorolt, míg a Földön észlelhették. Ez azt jelenti, hogy a most az asztronómusok által megfigyelt csillaggyártási nagyüzem "alig" valamivel több, mint hárommilliárd évvel az õsrobbanás után mûködött ilyen intenzíven.
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A "csillagmagzatok" nem mindenütt, egyenletesen elosztva képzõdnek az SMM J2 135-0102 katalógusjelû galaxisban. A jelek szerint négy fõ térségben mûködik a csillagkeltetõ, mindegyik százszor fényesebb, mint a Tejútrendszer bármely csillagképzõ régiója. Ez a galaxis évente 250 napszerû csillagnak ad életet.
A kutatók szerint a felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál arra nézve, hogy a korai univerzumban sok fiatal galaxis eshetett át a felfokozott csillagképzés idõszakán. Ez a kozmikus pubertáskor idõszaka volt.
"Nem értjük teljesen, hogy miért képzõdnek ilyen gyorsan a csillagok. Adataink alapján azonban arra következtethetünk, hogy a korai világegyetemben a csillaggyártás sokkal hatékonyabban zajlott, mint napjainkban" - hangsúlyozta Mark Swinbank, a Durham University kutatója.
Hozzátette: a korai univerzumban a galaxisok a jelek szerint átestek a gyors növekedés fázisán és a Naphoz hasonlatos csillagok is sokkal gyorsabban alakultak ki, mint napjainkban.
A kutatók reményei szerint sikerül összehasonlítani az SMM J2 135-0102 katalógusjelû galaxist a szomszédos galaxisokkal, hogy ily módon többet megtudjanak arról, miben különbözött a csillaggyártás a korai univerzumban.