Megtalálta elsõ bolygóit a Kepler ûrteleszkóp

A Kepler csapat az Amerikai Csillagász Társaság január 4-i ülésén jelentette be öt új bolygó azonosítását. Ezek az 1 méteres távcsõ elsõ felfedezései, ami folyamatosan bámulja az égbolt egyik területét a csillagok fényének halványulása után kutatva. Ez egy-egy bolygó áthaladását jelzi, egyfajta "asztroszeizmológiai" rezgést hozva létre. A rezgések pontos megértése lehetõvé teszi a csillagászoknak, hogy a Föld-méretû bolygókat két csoportba sorolják, az egyik a sziklás, a másik pedig a vizes bolygókat tartalmazza. Mivel egy idõsebb csillag magja másként rezeg, mint egy fiatalé, az asztroszeizmológiai mérések lehetõvé teszik a csillagrendszer, illetve ezáltal a bolygó korának pontos megállapítását. Az adatok egyben jobb becslésekhez is vezetnek a csillag méretét illetõen, ami pedig a bolygó méretének pontosabb meghatározását eredményezi. Ronald Gilliland, a Kepler csapat tagja szerint ez az extra pontosság a földi mérésekkel kombinálva 50 százalékkal precízebb eredményeket biztosít az úgynevezett exobolygók sûrûségének meghatározásában. Sasselov szerint ez már elegendõ lehet ahhoz, hogy különbséget tudjanak tenni egy olyan sziklás bolygó mint a Föld, melynek mindössze 0,06 százaléka víz, és az igazi vízi világok, mint a nemrég felfedezett GJ 1214b között; utóbbi legalább 50 százalékban tartalmaz vizet.

A Kepler 2009 márciusában hagyta el a Földet, így még küldetése elején jár. A felfedezett öt bolygó alig hat-hét tudományos adat eredménye, esetükben csupán néhány napba telik, mire megtesznek egy kört szülõcsillaguk körül. A felfedezett bolygók közül négy nagyobb, mint a Jupiter, egy pedig megközelítõleg a Neptunusz méretével rendelkezik. Becsült hõmérsékletük 1200-1650 Celsius fok körül mozog. "A felfedezett bolygók forróbbak mint az olvadt láva" - nyilatkozott Bill Borucki, a Kepler vezetõ tudósa, aki leginkább az izzó kemencékhez hasonlította az exobolygókat, amik saját fénnyel rendelkeznek.

Az egyik bolygó azonban, ami a Kepler 7b jelet kapta, különösen érdekesnek ígérkezik, köbcentiméterenkénti 0,17 grammjával ez ugyanis a legalacsonyabb sûrûségû exobolygó, ami valaha felfedeztek. "A bolygó átlagsûrûsége, beleértve a magját is közel azonos a Styrofoaméval" - magyarázta Borucki, aki egy hõszigetelésben alkalmazott polisztirol habhoz hasonlította az új égitestet. "Elképesztõen könnyû bolygó, olyasvalami, aminek egészen biztosan örülni fognak az elméleti tudósok, szerkezetének megértése ugyanis komoly feladatnak ígérkezik."

Több száz exobolygó-jelölt várja a megerõsítést, ami elsõsorban a távcsõ adatgyûjtésének a függvénye. A Földhöz hasonló bolygókra azonban még várni kell, ezeknek ugyanis jóval hosszabb a pályájuk, észlelésük több évet vehet igénybe. Mivel a Kepler csak a bolygók méretét méri, a tömeget a földi megfigyelésekbõl kell megállapítani. Arra azonban még a hatalmas, 10 méteres Keck távcsövek mûszerei sem képesek, hogy egy Föld-szerû bolygó esetében ezt megállapítsák, ezért Sasselov egy új mûszer megépítésén dolgozik. Ezt a 4,2-méteres William Herschel Teleszkópra szerelnék 2011-ben, vagy 2012-ben, amikor a Kepler már a kisebb bolygókat is észlelni fogja.