2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Vándorló kisbolygók akár bajt is okozhatnak a Naprendszerben?!

Vándorló kisbolygók akár bajt is okozhatnak a Naprendszerben?!
az Univerzumban milliárdnyi kisbolygó van!Egy új számítógépes modell szerint a Mars és a Jupiter között sok olyan kisbolygó keringhet, amelynek õse egykoron a Neptunusz pályáján túlról, a Kuiper-övböl érkezett.

Harold F. Levison neves amerikai ûrkutató tette közzé [1] új számítógépes szimulációs vizsgálatának eredményeit, amelyek a korai Naprendszerben az óriásbolygók pályáinak változásáról és ennek a kisbolygók keringésére gyakorolt hatásairól szólnak. A téma roppant izgalmas a bolygók iránt érdeklõdõk számára is.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Kimutatta, hogy a külsõ Naprendszer Neptunuszon túli Kuiper-övébõl sok kisbolygó, sõt nagy méretû kisbolygó (újabb elnevezéssel töpebolygó) a bolygórendszerünk belsõ térségei felé vette az irányt. Ezek a Mars és a Jupiter pályái között elhelyezkedõ fõ kisbolygóövben telepedtek meg, és ott stabil pályára álltak.

Jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszer óriásbolygóinak kialakulás utáni pályái nem voltak azonosak a mai pályáikkal. Az õsi Naprendszerben még meglévõ temérdek kis égitest és az óriásbolygók gravitációs kölcsönhatása következtében a bolygópályák Naptól való távolsága az elsõ 600 millió év alatt sokat változott, végül beállt a mai helyzet, a mai naptávolságokkal. Ez a jelenség a nagybolygók migrációja, vándorlása.

A folyamatnak drámai következményei voltak a kis égitestek, kisbolygók és üstökösök mozgására nézve: e parányi égitestek egy részét az óriásbolygók (elsõsorban a Jupiter és Szaturnusz) kiszórták a Naprendszer belsõ térségeibõl, más részüket pedig éppen a bolygórendszer belsõ régiói felé térítették el. A nagybolygók és a kis égitestek pályaviszonyai a migráció alatt állandóan változtak, miközben égi mechanikai rezonanciák alakultak ki és tûntek el folyamatosan (két égitest rezonanciája esetén bizonyos pályaelemeik, például keringési periódusaik kis egész számok arányával írhatók le). A rezonanciák között vannak stabilak, amely pályákon nagyon hosszú idõ alatt ott maradhat a kis égitest, de vannak instabilak is, amikor rövid idõ alatt elhagyják a rezonáns pályát. Azaz az õsi Naprendszerben az óriásbolygók migrációja jól összerázta a kisbolygók, üstökösök népes családját, és nagy részüket kiszórta, eltérítette pályájukról.

Kintrõl érkeztek?

A migrációs folyamat során 3,8-4,1 milliárd évvel ezelõtt különösen instabillá vált a kis égitestek mozgása, ekkor került ugyanis a Jupiter és a Szaturnusz középmozgása a kritikus 1:2 arány közelébe. Ebben a konfigurációban amíg a Jupiter kétszer megkerülte a Napot, addig a Szaturnusz pontosan egyszer tette ugyanezt. A két bolygóóriás egymást erõsítõ hatásai úgy összerázták a kis égitesteket, hogy sok közülük a Naprendszer belseje felé vette az irányt, aminek következtében megszaporodtak a belsõ kõzetbolygók becsapódásai (ez az úgynevezett Kései Nagy Bombázás [2] idõszaka, amikor a Holdon és a kõzetbolygókon rengeteg kráter és becsapódási medence keletkezett).

Levison a számítógépes modellezés alapján arra a következtetésre jutott, hogy akkoriban a fõövbeli kisbolygók mintegy 20 százaléka a külsõ Naprendszerbõl, a Kuiper-övbõl érkezett és települt meg a fõöv külsõ vidékein, körülbelül 2,6 csillagászati egység naptávolságon túl. Ennek igen fontos következményei vannak. A Kuiper-övbeli kis égitestekben sok vízjég van, ami így beljebb vándorolt a fõ aszteroidaövbe, ahonnan viszont a belsõ bolygókba ütközve eljuthatott a Föld felszínére is.

Nem ért egyet Levison következtetéséivel az Arizonai Egyetemrõl Renu Malhotra professzor, aki szerint a Neptunuszon túlról érkezett objektumok nem telepedhettek meg stabil pályán a fõ kisbolygóövben, mivel Levison szimulációja nem vette figyelembe a belsõ régiókba érkezõ transzneptun objektumok évmilliárdok alatt bekövetkezõ elszökési arányát. Malhotra szerint egyszerûen csak arról van szó, hogy a fõ aszteroidaöv kisbolygói mind helyben ott keletkezett kis égitestek és nem a Naprendszer külsõ vidékeirõl a Mars-Jupiter közé átköltözött parányok.