A minden eddiginél részletesebb képek kielemzése után arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a Hold felszínének közelében egészen biztosan nincs víz, mélyebben viszont nagy valószínûséggel akad.
A japán Selene szonda igen jó felbontású magassági térképet készített Holdunkról, amibõl következtetni lehet a felszín alatti viszonyokra, írta meg a Hírek.csillagászat.hu. Régóta vitatott kérdés, hogy a Holdon illetve belsejében található-e víz.
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Az égitestek felszíne igen sok mindent elárul a belsejükben lezajló folyamatokról, de ezeket a Hold esetében csak nagyon kis mértékben értettük eddig meg. Az utolsó három Apollo-küldetés során, az 1970-es évek elején a felszínnek viszonylag kis területeit sikerült feltérképezni megfelelõ felbontással, az 1994-ben lezajlott Clementine-misszió mûködése alatt pedig 20-60 kilométeres felbontást sikerült elérni néhány kiválasztott régióban.
A most elkészített térkép egyedülálló abban, hogy a Hold felszínét az egyik pólustól másikig lefedi, méghozzá 15 kilométeres felbontással. Az eredmények szerint a felszín legmagasabb pontja az egyenlítõ közelében található, Dririchlet-Jackson medence peremén található, amely közel 11 kilométerre magasodik. A felszín legalacsonyabb pontja az Antoniadi-kráterben, a déli pólus közelében helyezkedik el, mintegy 9 kilométerrel az átlagos holdfelszín képzeletbeli gömbje alatt.
A térképen eddig ismeretlen kisebb kráterek is felfedezhetõek, mint például az a 15 kilométer átmérõjû kis kráter, amely a déli pólus környékén a nála sokkalta nagyobb de Gerlache kráter belsejében található.
A térkép összeállítása során a kutatók a felszín érdességét, egyenetlenségét is vizsgálták, amely alapján a kéreg merevségére lehet következtetni. Amennyiben víz folyt a felszín alatt, a kéregnek valamelyest rugalmasnak kellett volna lennie, azonban most túlságosan merev bármiféle, felszín alatti víz jelenlétéhez. A végsõ eredmények szerint Holdon kis mennyiségben ma is van víz, mélyen a belsejében. Ezek szerint érdemes lehet a víz jelenlétének kérdését átgondolni más bolygók, például a Mars esetében is.
A holdi kéreggel szemben a földi kéreg sokkal rugalmasabb: a felszín megemelkedhet és lesüllyedhet annak megfelelõen, hogy folyik-e víz a felszín alatt. A bolygónkon megfigyelhetõ lemeztektonika is legalább részben a kéregben kenõanyagként jelent lévõ víznek köszönhetõ. Ezzel szemben a Mars hasonló felszíne a lemeztektonika minden megfigyelhetõ nyoma nélkül van jelen, ami arra utalhat, hogy még ha van is napjainkban víz a bolygó belsejében, a felszín közelében nem fordul elõ nagy mennyiségben, pedig ez biztosíthatná a kéreg kõzeteinek kenését.
További érdekesség, hogy a Mars a felszíni egyenetlenség, érdesség szempontjából valahol a Föld és a Hold között áll, ami arra mutat, hogy dacára a mai rendkívül száraz felszínnek, valaha az õsi múltban létezhetet víz a vörös bolygón.
