2024.03.29. - Auguszta

Egy elemzés átírta a Hold keletkezését

Egy elemzés átírta a Hold keletkezését
Perth (Ausztrália) - Egy több mint harminc éve a Holdról érkezett cirkonkristály elemzése átírta kísérõbolygónk keletkezésének körülményeit. Egy tanulmány szerint ugyanis, amelyet a Nature Geosciene címû folyóiratban publikáltak, a mikroszkopikus kristály 4,4 milliárd éves, és ezzel pontosan meghatározhatóvá válik a Hold felszínének kialakulása.

A perthi - ausztráliai - Curtin Egyetemen Alexander Nemchin irányítása alatt végzett kutatás német, ausztrál és amerikai kutatói egy 1972-ben a Holdról a Földre szállított kõzetminta vizsgálatából tudták pontosan megállapítani, hogy mikor szilárdult meg a Hold felszíne.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Általános vélekedés szerint - idézte Nemchin magyarázatát az ABC honlapja -, a Föld kísérõbolygója a Föld és egy Mars-méretû égitest összeütközése nyomán keletkezett törmelékbõl formálódott 4,5 milliárd évvel ezelõtt. A törmelék fúziója során keletkezett hõ 500-800 kilométer vastag magmaóceánt hozott létre. Amit ma a Hold felszínén látunk, az a kihûlt és kikristályosodott magma.

Ám az vitatott, hogy pontosan mikor ment végbe a holdi magmaóceán kristályosodása.

"A holdi magma kristályosodását csak hozzávetõleg tudták beilleszteni a Hold történetének elsõ 250 millió évébe" - emlékeztetett a tudós. A cirkon elemzésével azonban sikerült precízen meghatározni, ugyanis a cirkon a magma megszilárdulásának legutolsó fázisában alakult ki.

A kristály 4,42 milliárd éves - állapították meg a tudósok. Ebbõl az következik - mondta Nemchin -, hogy a Hold külsõ kérge nagyjából 100 millió év alatt szinte tökéletesen kialakult. Ám a felfedezés "csak akkor helytálló, ha ez volt a legöregebb cirkon", vagyis "ha valaki ennél idõsebb anyagot talál, tovább tolhatjuk az idõt."

A szakértõk régóta tudták, hogy cirkon van a Holdon, de a kezdeti figyelem az utóbbi 20-30 évben elillant.

Nemchin stábja a múlt évben cirkonkristályba zárva bukkant rá a Föld legõsibb gyémántjára a nyugat-ausztráliai Jack Hills vidéken.

"Szerintünk a Földet is ugyan olyan magmaóceán borította egykor, mint a Holdat" - vélekedett. "Az a kérdés, hogy a két magmaóceán az ütközés következtében keletkezett, vagy a földi magma már az elõtt is létezett."

Ha megértjük, mi történt akkor, jobban fogjuk érteni, mit látunk most" - érvelt Nemchin.

A kutatócsoport a NASA-tól kapta a megvizsgált cirkonkristályt, amelyet az 1972. december 11-én a Holdon landolt Apollo 17 ûrexpedíció hozott magával a Földre.