Budapest - Az ûrkutatás történetében idén elõször európai fejlesztésû kilövõállomásról indulhat egy orosz Szojuz ûrhajó, és idén elõször lesz európai asztronauta a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) parancsnoka, ami jól jelzi az európai ûrtevékenység kiválóságát - mondta Jean-Jacques Dordain, az Európai Ûrügynökség (ESA) vezérigazgatója hétfõn Budapesten, az EURISY hálózat ûrpolitikai konferenciáján. Az ûrkutatás és az ûripar Európában és az egész világon egyre összetettebb terület, amelyen napról-napra újabb szereplõk jelennek meg, ezért átalakításra szorul az egyes országokban folyó ûrtevékenység irányítási rendszere. 
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Az ESA vezetõje rendkívül sikeresnek ítélte az európai ûrtevékenység tavalyi évét. Egyebek között megoldódott az elsõ közös, uniós fejlesztésû projekt, a Galielo mûholdas navigációs rendszer finanszírozása - 2013-ig több mint 4 milliárd euró, vagyis 1150 milliárd forint jut erre a célra -, Ariane 5 hordozórakétával felbocsátottak kilenc mûholdat és Csehországgal 29 tagúra bõvült az ESA, amely két nem uniós országot, Norvégiát és Svájcot is a soraiban tudhat.
"Ez még csak a kezdet" - mondta Dordain, aki szerint 2009 történelmi év lesz. Pályára áll például a Herschel és a Planck ûrteleszkóp, orosz ûrhajó indulhat az ESA ûrkikötõjébõl, a francia guayanai Kourouból és startol az Expedition 21 misszió, amelynek részeként Frank De Winne, az ESA asztronautájának személyében európai ûrhajós lesz az ISS parancsnoka.
A fejlõdés egyik legfontosabb következménye, hogy a tudomány, a technológia, a biztonságpolitika, a környezetvédelem és számos más terület mellett az "ûr ma már a mindennapok része, egészen hétköznapi szolgáltatások alapja. Párizsban például már alig van taxisofõr, aki ismeri az utcákat, hiszen minden mûszerfalon ott van a mûholdas helymeghatározó rendszer" - mondta az ESA francia vezérigazgatója. "Megjelentek az ûrkutatáshoz cseppet sem értõ szereplõk, akik még csak nem is tudnak róla, hogy az ûrkutatás terméke, amit nap mint nap használnak. Nem is érdekli õket, és ez egyáltalán nem baj. Számukra az a fontos, hogy a szolgáltatás mûködjön, és egyebek között ennek biztosítása a mi feladatunk" - mondta Jean-Jacques Dordain.
A konferencia másik bevezetõ elõadását Barsiné Pataky Etelka néppárti európai parlamenti (EP) képviselõ tartotta. Hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni Szerzõdés elfogadása esetén az Európai Unió saját hatáskörrel bíró szereplõ lesz, amelynek feladata a közös európai ûrpolitika és ûrprogram (ESP) végrehajtása. A stratégiai cél, hogy az EU technológiailag és politikailag autonóm, az Egyesült Államokhoz és a többi jelentõs partnerhez fogható "világklasszis legyen a világûrben".
Barsiné kiemelte, hogy a közvetkezõ uniós büdzsében külön költségvetési sorban szükséges meghatározni az ESP végrehajtására fordítandó forrásokat, és ösztönözni kell az ûrtevékenységhez kapcsolódó befektetéseket. A Galilelo-programhoz hasonló felhasználó- és alkalmazásorientált fejlesztések önmagukon túlmutató elõnyt jelentenek például gazdasági és versenyképességi szempontból, hiszen az ûripar a leginkább tudásintenzív iparágak egyike, és a jelenleg 90 milliárd eurós piac évente átlagosan 7 százalékkal bõvül - mondta Barsiné Pataky Etelka.
Az EP képviselõje szerint az európai ûrinfrastruktúra kulcs a legégetõbb globális kérdések megoldásához. Az éghajlatváltozást említve Barsiné hangsúlyozta, hogy már maga a technológia is klímabarát, hiszen egyetlen mûholddal 150 HDTV-csatorna sugárzását lehet megoldani 15 évre úgy, hogy a szerkezet mûködése során egyetlen gramm széndioxid-kibocsátásra sincs szükség.
Az EURISY több mint negyven európai kormányzati ûrkutatási ügynökséget, nemzetközi szervezetet, tudományos kutatóintézetet és vállalatot fog össze. A párizsi központú szervezet a budapesti konferenciával ünnepli 20. születésnapját.