2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Holdjáró a jövõ ûrutasainak

Holdjáró a jövõ ûrutasainak
A NASA, vagyis az amerikai ûrkutatási hivatal 1971-72-ben nemcsak hogy ismét embereket juttatott a Holdra, de a "holdonauták" ott az Apollo-15, -16 és -17 utazásai során a felküldött, akkuhajtású négykerekû Lunar Rover (holdi barangoló) jármûvön hosszú utakat is megtettek. Ám azóta nem járt ember a Holdon, s újbóli megjelenésére csak a következõ évtizedben van esély.
A mostanában felfrissített amerikai Hold-program keretében (a Mars és távolabbi környezetünk felderítése mellett) ismét ûrhajósokat küldenek majd a következõ évtizedben a legközelebbi égitestre.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A felkészülés keretében a Houston melletti Johnson ûrközponthoz közeli, a Holdéra emlékeztetõ környezetben már próbajáratokon ismerkednek a kutatók az újabb hold-jármûvel, amelynek mûszaki részleteirõl a NASA 2009 CEV and LOR Programs Report címû kiadványában olvashattunk.

A Chariot (verseny-szekér) már hat keréken közlekedik, amelyek egyenként teljesen körbeforgathatók. Ezáltal a holdjármû egyhelyben, álltában is teljesen körbefordulhat, a kerekeket hajtó villanymotorok irányváltása nélkül elõre-hátra, oldalazva, ferdén is tud haladni. Nem akkumulátorok, hanem mélyhûtött folyékony oxigént és folyékony hidrogént (ez a nagy rakéták üzemanyag-kettõse is) használó energiacellák áramával mûködik. A 2100 kg tömegû Chariot 18 km/órás sebességgel képes haladni. Irányítója - akárcsak egy villás targoncát - a jármû végén lévõ fülkében állva vezeti. A terhet, személyeket majd az elõtte kialakított platón szállítják.

A már próbafutásokat végzõ Chariot-ot a földön, ám az élethûség okán szkafanderben vezeti Dustin Gohmert, aki az ûrruhák és jármûvek NASA-specialistája. A próbafutások egyik célja, hogy a tapasztalatok alapján a felére csökkenthessék a felküldendõ Chariot tömegét. A földi próbák alatt a napsugárzástól védendõ alkatrészeit aranyszínûre eloxált alumínium-lemezek fedik, az igazit viszont már aranyfüst-fólia bevonattal fogják megépíteni.

Az elõkészületekhez tartozik, hogy 2009. április 24-én indítják, majd holdkörüli pályára állítják a Lunar Reconnaisseance Orbiter-t (LOR), a holdi felderítõ mûholdat is. A LOR a legcélszerûbb leszállóhelyeket keresi, elsõsorban a Hold sarkvidékei körzetében, ahol még vizet is sejtenek.

Fokozott tempóban folynak az elõkészületek a 2018-ban négy holdutazót feljuttatandó
CEV (Crew Exploration Vehicle=személyzet szállító jármû) építésére is. Ez lényegében az elsõ embert a Holdra jutatott Apollo-11 tovább fejlesztett utóda. Elõbb földkörüli pályára áll, onnan egy része indul tovább, amely a Hold körül keringve bocsátja majd le a személyzetet szállító egységet. A visszatérõket ugyanezen módon, persze ellenirányban hozza haza.