2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Az Univerzum titkait segít megfejteni a világ legnagyobb részecskegyorsítója

Az Univerzum titkait segít megfejteni a világ legnagyobb részecskegyorsítója
Az Univerzum keletkezésének titkait segít megfejteni a világ legnagyobb részecskegyorsítója.

Az elsõ részecskenyaláb a genfi székhelyû Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõjében (LHC - Large Hadron Collider) szeptember 10-én indul el, s a 27 kilométeres földalatti köralagútban eddig kivihetetlen kísérletek válnak megvalósíthatóvá. Így a kutatók az anyag eredetére, a sötét anyag mibenlétére kereshetik a választ, s megtudhatják, hogy milyen állapotok uralkodtak az Univerzumban röviddel annak keletkezése után - olvasható a New Scientist összeállításában.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Hogy megválaszolják ezeket a kérdéseket, a csaknem a fény sebességével (a fény sebességének 99, 9999991 százalékával) száguldó két protonnyalábot az alagút négy pontján ütköztetik. E pontokon négy óriásdetektort helyeztek el, amelyek "figyelik" az ütközés során keletkezõ részecskéket. A tudósok az ütköztetések "törmeléke" között új részecskéket remélnek felfedezni, amelynek révén alapvetõen új információhoz juthatnak a világûr természetérõl, s arról, hogy hogyan jött létre az Univerzum.

Az ütközés energiája 14 terraelektronvolt (TeV), ami hétszer nagyobb, mint amit a világ jelenlegi legnagyobb gyorsítójában, a Chicago mellett mûködõ Fermilab Tevatronján elértek. Ami különlegessé teszi a nagy hadronütköztetõt az az, hogy ez az energia a porszemnél ezermilliárdszor kisebb terültre összpontosul. Az energia ily nagyfokú koncentrációja révén újrateremtõdnek az õsrobbanás (a Big Bang, avagy a "Nagy Bumm") után közvetlenül kialakuló feltételek.

A kutatók reményei szerint a nagy hadronütköztetõ révén megtalálhatóvá és tanulmányozhatóvá válik a modern fizikai elméletekben a részecskék tömegének kialakulásáért felelõs Higgs-bozon. Ezen kívül esetleg választ kaphatnak olyan kérdésekre, mint a gravitációs erõ relatív gyengesége, a térdimenziók száma, vagy az úgynevezett szuperszimmetria. Utóbbi elmélet azt feltételezi, hogy minden ismert részecskének létezik egy eddig még fel nem fedezett nagytömegû szuperpartnere.

A nagy hadronütköztetõ segítségével méréseket végezhetnek az úgynevezett B-mezonokkal is, amelyek révén esetleg megfejthetõ az anyag és az antianyag közötti különbség.

A létesítményben hatezernél több tudós dolgozik, s a kísérletek 10 milliárd dollárba, azaz 1692 milliárd forintba kerülnek.