Ez most miért is lényeges?!
Los Angeles - Véglegesen bebizonyosodott, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon folyékony halmazállapotban és nagy mennyiségben szénhidrogén van jelen - jelentette be az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA.
A felfedezés annyit jelent: most már egyértelmû, hogy a Naprendszerben a Földön kívül egy másik égitest felszínén is folyékony anyag hömpölyög.
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Az égitestrõl készített felvételek elemzésekor a szakértõk már korábban is felfigyeltek arra, hogy a felszínt számos nagy kiterjedésû sötét folt borítja. Mostanáig azonban nem tudták eldönteni, hogy ezek a foltok egyszerûen csak domborzati képzõdmények, vagy folyékony állapotban lévõ anyagot tartalmazó tó-, illetve tengermedrek.
A legutóbbi Titán-megközelítés alkalmával az egyik ilyen foltról infravörös állományban elvégzett elemzés végre kimutatta: az bizony egy igen nagy méretû tó, amelynek medrét azonban nem víz, hanem folyékony halmazállapotú etán tölti ki.
Tekintve, hogy a Titán felszínén az átlagos hõmérséklet igen hideg, megközelítõleg mínusz 200 Celsius-fok, folyékony víz jelenléte kizárt, de az olyan szénhidrogének, mint például a metán és az etán, amelyek a Földön gáznemûek, a Titán hõmérsékleti viszonyai között folyékony halmazállapotúak, és mint a mostani elemzés bizonyította, bõven rendelkezésre állnak a Szaturnusz-hold felszínén.
Az újonnan felfedezett tavat a kutatók Onatrio Lacusnak nevezték el, ezzel is jelezve azt, hogy terjedelmes "etánfelületû" tóról van, amelynek mérete vetekszik az amerikai-kanadai Nagy Tavak egyikének az Ontario-tónak a méretével. A Titán Ontario Lacusa mintegy 20 ezer négyzetkilométer kiterjedésû. A Balaton a maga 594 négyzetkilométeres vízfelületével eltörpül mellette. A mostani felfedezés nyomán korántsem kizárt, hogy a többi, most még rejtélyes sötét folt közül jó néhány ugyancsak az Ontario Lacushoz hasonló tó.
Az eddigi vizsgálódások alapján kimutatható a Titán egy másik érdekes tulajdonsága is, azaz, hogy rajta is tapasztalható az a természeti jelenség, amelyet a Földön vízkörforgásnak vagy hidrológiai ciklusnak nevezünk. A Titán esetében azonban értelemszerûen nem víz-, hanem etán/metánkörforgásról van szó. Vagyis a Szaturnusz-holdon hömpölygõ folyékony anyag egy része ott is, akárcsak a Földön, elpárolog, majd esõ formájában csapódik vissza a felszínbe, biztosítva ezzel az égitest "folyékony etán/metánháztartását" - mutatnak rá a kutatók.
Az 5150 kilométeres átmérõjû Titán egyedülálló a Naprendszer holdjai között a tekintetben is, hogy még a földinél is sûrûbb légkör veszi körül, így a Földrõl teleszkópos módszerrel nemigen lehetne a felszínén lejátszódó jelenségeket nyomon követni. Ezért a közelébe kell kerülni, amit a Cassini már majd négy éve megtesz, és még legalább két esztendeig meg is fog tenni.
